Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

40 rendelkezés a következőket szabja meg : Azon tanuló, aki a téli félévi vizsgálatokon másodrendű osztályzatba esett, a vizsgálatot a nyári félév ideje alatt bármikor megismételheti ; aki pedig a nyári félévi, illetőleg évi vizsgálatok alkalmával kapott másodrendű osztályzatot, az a következő tanév első hónapjában javíthat. Ezek a vizsgálatok díjtalanok. Ha valamely különös ok más időt ajánl a vizsgálat letevésére, az csak a miniszter engedélyével történhetik meg, s ekkor a fenti vizsgálati dij szedendő. Rokon természetű szabályrendeletet adott ki a minisztérium 1871-ben (11238. sz. a.). Eszerint azon joghallgatók, akik már valamelyik előbbi félévben hallgatott tantárgyból még nem tették le a vizsgálatot, csak akkor bocsáthatók a később hallgatott tantárgyakból vizsgálatra, ha az előbbi tárgyakból kiállották a vizsgálatot. Kivétel alá esnek : a) az egyetemről a jogakadémiába átlépett tanulók, b) azok, akik valamely különös okból felsőbb helyről kaptak engedélyt a soronkivüli vizsgálatra s végül c) az egyéves önkéntesek szolgálatuk ideje alatt, ha t. i. éppen ezen elfoglaltságuk miatt maradtak el vizsgálatukkal. A vizsgálatokon való elnökösködés (1870:^^ sz. r.) az akadémiai igazgatót illette. Minthogy azonban az igazgató részint egyéb elfoglaltsága, részint pedig a vizsgálatok nagyobb száma és hosszú ideig tartása miatt egymaga nem teljesíthette az elnöki tisztséget, azért az egyes tantárgyakból való vizsgálatokon a tanári kar megállapodása folytán egyes tanárok helyettesítették. Ugyanazt a tanárt, aki a rendes időbeli vizsgálatokon elnökölt, illette meg az ugyanazon tárgyakból március és október hónapban tartatni szokott ismétlő és pótvizsgálatokon is az elnökösködés. Minden egyéb, tehát soronkivüli ismétlő és pótvizsgálatokon az igazgató elnökölt. A vizsgálati dij azt illette, aki az illető vizsgálatokon elnökölt. A vizsgálatok eredményéről 1869-ig mindenegyes tantárgyból különkülön bizonyítványt adtak ki. 1869-ben (márc. 4., sz. a.) a miniszter elrendelte, hogy azontúl az év vagy a félév végén minden tantárgyból, valamint a szorgalomból és erkölcsi viseletből nyert jegyet egy (kollektiv) bizonyítványban adja ki az intézet, az igazgatónak és a szaktanároknak aláírásával és az intézet pecsétjével

1 ellátva. A tanulmányi jegyek : kitűnő, jeles, elsőrendű, másodrendű. Az egyes tantárgynál azt is ki kellett tenni, hogy a vizsgálat ismételt, pótolt, vagy a tanuló azt letenni elmulasztotta, avagy vizsgálatra nem bocsátották. A viseleti jegyek : példás, jó, törvényszerű, nem törvényszerű. A szorgalmi jegyek : ernyedetlen, kellő, csekély, semmi. • Az intézet pecsétje a régihez hasonlított. A pecsét belső része egy álló pajzs öt pólyával tagolva; a harmadik pólyára kis pajzs (sziv) van erősítve ugy, hogy felső része a második pólyáig, az alsó része a negyedik pólyáig ér. A kis pajzsban M T (Mária Terézia) betűk vannak. A nagyobbik pajzs fölött a magyar korona van s ezt a pajzstól balra álló angyal tartja, a pajzs jobb felén foszlány látható. A körirat 1874-ig: Győri kir. jogakadémia, azontúl : Győri kir. jog- és államtudományi kar.