Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914
41 Az 1871/2 iskolaévtől fogva (1871 : 10444, s z- r-) a rendes tanulók a bizonyítvány helyett u. n. leckekönyvet (index) kaptak. Ennek oldallapjai egy-egy félév tanulmányi és viseleti adatait foglalták magukban. Belekerültek : a tanuló neve és általa hallgatandó tantárgyak és az előadó tanárok nevei, az órák száma, a tantárgy hallgatására való jelenkezés ideje, a tandíj lefizetésének nyugtázása, vagy az ettől való fölmentés jelzése, a tanuló félévi szorgalmi, erkölcsi és tanulmányi érdemjegyei s az illető tanároknak és az igazgatónak az aláírása. A leckekönyv félévi lapjára a tanuló költségén 15 krajcáros bélyeget is ragasztottak. — A magántanulóknak, valamint a külön engedéllyel soron kivül megvizsgáltaknak továbbra is kollektiv bizonyítványt állítottak ki. — Ezen tanfolyami bizonyítványon kivül a tanulók az összes, háromévi tanulmányaik elvégzése után külön elbocsátó végbizonyítványt (absolutorium) kaptak, ha ugyan minden előzetes kötelességüknek eleget tettek. Elméleti bírói államvizsgálatok 1869/70—187415-ig. Az eddig ismertetett vizsgálatok és bizonyítványok szakpályákra nem képesítettek, vagyis nem voltak államvizsgálatok és szakpályára képesítő bizonyítványok. Allamvizsgálatot a végzett joghallgatók a pesti államvizsgálati bizottságok előtt tehettek. Ezt a hiányt csakhamar pótolta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium. Az 1869 április 7-ikén 6362. sz. alatt kelt rendeletében azt az utasítást adta a jogakadémia igázgatóságának, hogy mivel az 1868 : LIV. törvénycikkben megállapított polgári törvénykezési perrendtartás az 1869. évi junius i-jén életbelép, azért hogy a III. éves joghallgatók ezen rendtartás határozataival a folyó 1868/9. tanévből még rendelkezésre álló idő alatt megismerkedhessenek és a tanév végén belőle elméleti bírói államvizsgálatot tehessenek, intézkedjék az igazgatóság az uj perrendtartásnak azonnal való előadása iránt. A miniszter ezen utasítás után nyomban (1869 ápr. 8., 5223. sz. r.) kiadta és megküldte a „Szabályrendeletet a birói államvizsgák iránt", melynek főbb pontjai, kiegészítve az 1869. évi julius hó 16-án, 10535. sz. a. kelt módosításokkal, a következők : A nyilvános jogakadémiák végzett, rendes vagy szabályszerűleg fölvett magán-joghallgatói, ha ezen tanulmányok alapján ügyvédi vizsgára bocsáttatnak, vagy államszolgálatba lépni kívánnak, a szorosabban vett birói tanulmányokból kötelesek vizsgálatot kiállani. Ezen vizsgálatok tartása végett a nyilványos jogakadémiák székhelyein külön vizsgáló bizottságok állíttatnak fel. A vizsgálat tárgyai : a magyar közjog, a magyar polgári jog, a váltó-, kereskedelmi és csődjog, a polgári perrendtartás, a büntetőjog, a peres ügyeken kivüli eljárás és az osztrák polgári jog. A vizsgáló bizottság áll egy elnökből, egy elnöki helyettesből (kik egyúttal vizsgálók is) és több vizsgáló biztosból, kik közöl az elnökön vagy helyettesén kivül minden vizsgálaton három tag jelenléte szükséges.
