Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

32 könyörgött, hogy Szűz Mária e nagy, végső veszedelemmel fenyegető szükségben legyen segítségére, védje, mentse meg Szent István apostoli királyunk rendelkezése szerint saját örökségét, saját országát. Nagy Lajos királyunk mély álomba szenderülvén, álmában a Szent Szűz harcra gerjeszti szivét s bizonyos győzelmet ígér. A buzgó király Máriának ígérete által föllelkesíttetvén, harcias bátorsággal, Jézus és Mária szent nevek felkiáltásával rohan a pogány ellenségre, sorait szétveri, megsemmisíti és nagy győzelemmel tér vissza táborába s kevéssel utána hálaadásból egész táborával sietett Öreg-Máriacellbe, Máriának máriacelli képéhez. Itt tette le Mária lábaihoz azon Mária-képet, amely előtt az Isten-anyja irgalmáért esdekelt és amelyet álmából felébredvén, csodálatos módon mellén talált; továbbá Öreg-Máriacellben mutatta be Nagy Lajos, dicső királyunk a magyarok Nagyasszonyának a vérengző csatából diadalmasan visszahozott tábori zászlóját és az aranyos pallósát, ezenkívül nyújtott Máriának egy arany koronát, arany kelyhet és más oltári drága eszközöket, amelyek mind a karddal együtt, az öregcelli templom kincstárában mai napig láthatók. Végre Nagy Lajos, dicső királyunk 1364-ik évben Mária tiszteletére Máriacellben kegyelem-kápolnát és egy nagytornyu templomot épített fel, amely későbbi időben bővíttetett és még két toronnyal láttatott el. Ezen templom főajtója előtt Nagy Lajos királyunk szobra áll. Ezen templomban Mária tisztelete mellett sok magyar vonatkozást szemlélünk. Ott látjuk Szent István apostoli királyunk oltárát, amelyet Nádasdy Ferenc gróf emelt; ezenkívül Szent Imre herceg oltárát Draskovich Miklós gróf áldozatkészségéből, valamint Szent László királyunk oltárát, amelyet Szelepcsényi György, Magyarország volt hercegprímása állíttatott fel, aki egyszersmind ott magának temetkező-helyet készíttetett, ahol 1685-ik évben 92 éves korában el is temettetett. A templom kincstárában igen sok magyar származású és nagy értékű kegy-, hála- és emléktárgyakat találunk, amelyek megható tanúságot tesznek a magyar nemzetnek a Boldogságos Szűzhöz való ragaszkodásáról. Ott látjuk azon feszületet, mely előtt Korvin Mátyás, nagy királyunk fényes országlása alatt naponként letérdelt és azt maga Mátyás király tette le Máriacellben. Királyaink közül sokan zarándokoltak Szűz Mária tiszteletére Öreg-Máriacellbe, nevezetesen Mária Terézia királynénk, akinek kegyajándékai szintén láthatók a templom kincstárában. A most dicsőségesen Uralkodó Felséges Urunk és Erzsébet imádott királynénk 1858-ik évtől kezdve több izben végezték ájtatosságukat Máriacellben. A tömeges zarándoklatok közül Nagy Lajos említett bucsujáratán kivül történelmi jelentőségre emelkedtek az 1691. és 1857. évi bucsujáratok. Az 1691. évi bucsujáratot galanthai Eszterházy Pál herceg, Magyarország nádora vezette, hálaadásul Szűz Máriának, hogy Magyarország a török iga alól felszabadult. 8765-en vettek részt ezen bucsujáratban. A bucsujáratot vezető Eszterházy Pál herceg legnagyobb tisztelője volt a Boldogságos Szűz Máriá-