Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

33 nak. Azt írják róla, hogy majdnem minden évben, összesen ötvennyolcszor gyalog zarándokolt Öreg-Máriacellbe. 1690-ik évben a máriacelli kegyelemkápolnának ezüstoltárt ajándékozott. Megható módon könyvet irt Mária Szeplőtelen Fogantatásáról. Megjegyzendő, hogy akkor még nem volt a Szűz Máriának Szeplőtelen Fogantatása a kath. egyház hitelvének kihirdetve. Talán az ország nádora által vezetett 1691. évi bucsujáratnak hatása és következménye volt, hogy I. Lipót királyunk két év múlva, 1693-ik évben Szent István végrendeletét megújította éá a török iga alul felszabadult Magyarországot ismét örökségül a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta fel. Az 1691. évi bucsujáratnál külsőleg még fényesebb volt azon országos zarándoklat, amelyet nagykéri Szcitovszky János bibornok, Magyarország volt hercegprímása 1857-ik évi szeptember hó 1—9-ik napjain Öreg-Máriacellbe vezetett. Ezen bucsujáratban az ország minden részéből nemzetiségi különbség nélkül, mégis túlnyomóan a magyarok összesen 25000-en vettek részt. A jelenvolt püspöksüveges főpapok száma 26 volt, a magyar főurak, nemesek és honoratiorok magyar díszruhában jelentek meg. Ily fényes bucsujáratot Öreg-Máriacell soha nem látott. — 1857-ik évben a róm. kath. hivek Öreg-Máriacellben voltaképen a Szűz Mária tiszteletének hétszázados emlékét, jubileumát ünnepelték, amely ünnepélyről a magyar nemzet nem maradhatott el. Minthogy azonban a magyarok feltűnő nagyszámban és külső fénnyel jelentek meg, minthogy továbbá az akkori szomorü politikai viszonyok között az úgynevezett Bach-korszakban, a magyarok elnyomatása idejében Magyarország patronájához, a magyarok Nagyasszonyához az ország javáért és jogaiért is könyörögtek, ennélfogva az 1857. évi országos zarándoklat politikai szempontból is nagy feltűnést okozott. Politikai fordulat az ország javára részben már 1860-ik évben, de teljes »és fényes sikerrel csak 1867-ik évben következett be. Ezen bucsujárat alkalmával sokan mindenféle kegy- és emléktárgyat vittek Máriacellbe, melyek közül kiválik az esztergomi főkáptalan áldozatkészségéből elkészített és feldíszített Szent Erzsébetet, II. András királyunk leányát ábrázoló kép, amely a celli kegyelem-kápolnában tisztelettárgyul és ékességképpen szolgál. De különösen feltűnik Szcitovszky János bibornok-hercegprimás áldozatkészségéből ezüst-, arany- és drágakövekből elkészített kegyajándék, amely egy ezüstoszlopból áll, rajta tiszta aranyból a máriacelli Mária-szobor mása. Ezen két láb magasságú szobor előtt térdel egy főpap, ábrázolva a bucsujáratot vezető bibornok-hercegprimást, aki egy vánkoson Szűz Máriának felajánlja és további pártfogásába ajánlja az esztergomi főegyháznak jelképében Magyaroszágnak valamennyi egyházát s ily módon az egész országot. Ezen szobor a celli templom kincstárában látható. Mindezekről közvetlen személyes meggyőződést szereztem, mert sokszor voltam Öreg-Máriacellben, legutóbbi években minden évben s mindannyiszor a legmélyebb meghatottsággal távoztam. 3