Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

80 názium helyén teljesen új, a modern viszonyoknak megfelelő épületet emelt, azóta a gimnázium a rend birtoka és törzsvagyonának egy része. A győri gimnáziumnak az átvételkor öt osztálya volt, a három grammatikai és a retorok és poéták osztálya. Az 1806-ban megjelent II. Ratio értelmében a III. elemi osztályt minden városban a gimnáziumhoz kellett csatolni s ahol nem is volt gimnázium, ezt az osztályt úgy kellett berendezni, hogy megfeleljen a gimnázium első osztályának. E rendelkezéssel az alsógimnázium négy osztályra bővült, a teljes gimnázium pedig hat osztályból állott. Az osztályok száma ezután így maradt változatlanúl 1850-ig s a gimnáziumnak mintegy betetőzéseül a két évi bölcseleti tanfolyam szolgált. Ez a II. Ratio különösen nagy gondot fordít a hittan tanítására s a vallásos nevelésre, hogy II. József rendeletei következtében e téren beállott hanyatlást mielőbb orvosolja s a tantárgyak gondos megválogatásával s a tanítás helyes módszerének megjelölésével egységes műveltséget igyekszik adni az ifjúságnak. De különösen nagy érdeme, hogy a magyar föld és történelem ismertetésében már a nemzeti önállóság eszméjét is kifejezésre juttatja. Nemzeti nyelvünk is egyre nagyobb tért hódít e korban a társadalmi életben és iskolában egyaránt. 1844. óta a tanítás nyelve a magyar, a jegyzőkönyvek szerkesztése és a hivatalos levelezések magyar nyelven folynak, a tanári vizsgálat szóbeli része magyar nyelven történik s az udvari és helytartótanács magyar iskolakönyvek írását szorgalmazza. Sajnos azonban, hogy mindez nem tart sokáig, mert az ötvenes években közoktatásunk vezetése teljesen az elnyomó osztrák kormány kezébe kerül. 1850-től 10 éven át az osztrák Entwurf szabályozza iskolai életünket. Az igazság érdekében készséggel elismeri Acsay, hogy hazánk tanügyének föllendítésében Thun Leo osztrák miniszternek ez az alkotása igen sokat tett, minthogy azonban határozottan kifejezett célja a germanizácio volt, a magyar érzésű tanárvilág a legnagyobb ellenszenvvel fogadta. Az Entwurf a gimnázium külső berendezkedésén annyiban módosított, hogy a régebbi kétévi bölcseleti tanfolyamot szervesen odakapcsolta a gimnáziumhoz, amely most már két 4—4 osztályú szakaszra oszlott, úgyhogy a bölcseletet kivéve, az alsóbb osztály tantárgyai a felsőbbekben nagyobb terjedelemben ismétlődnek. Ekkor lép életbe az érettségi vizsgálatok intézménye is, mint az egyetemre lépésnek föltétele. Ugyancsak ebben az időben keletkeznek a reáliskolák is. Az Entwurf szerint a gimnázium alapja most is a humaniórák s a klasszikusok műveinek olvasásával a római műveltség elsajátítása. A történelem és földrajz tanítása mellett sürgeti továbbá az anyanyelv művelését is, ezen azonban természetesen a német nyelvet érti, melyet az egész monarchiában kötelezővé tesz. A nemzeti nyelv és irodalom valamint a hazai történelem soha oly mostoha elbánásban nem részesültek, mint ebben korban. S mert a nyelvkérdés ekkor már egy volt nemzetségünk és alkotmányunk életkérdésével, egyes igazgatók és tanári testületek érthető makacs-