Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911

4 szati tudományuk kezdetét, a mit is saját szülöttüknek tartanak, tehát nekik is kellett a föld alakjáról és nagyságáról fogalommal birniok. De különben is Egyptomban Dendera város mellett egy sziklába vágott templom van, melynek a mennyezetén fel van metszve a míthosz s ott van, hogy az oroszlán viszi a nap szekerét a templomba. A kép szerint a térítő akkor az oroszlánban volt és így az előnyomulásból azon számításra jutunk, hogy azon templom Kr. e. 2000 évnél hamarább készült. A számítás röviden a következő. Az egész állatöv egy körben van, azon körben, a melyet a nap látszólagos mozgása után ekliptikának neveznek, a mely ekliptikán vannak a napéjegyenpontok is. Azonban e napéjegyenpontok nincsenek egy állandó helyen, hanem változnak, vagyis előnyomulnak és pedig évenkint 50i"-cel. Tehát a nap útjában évenkint az állatövi csillagok csoportjától 50'l"-cel hátramarad. Az állatövet 12 csillagcsoport alkotja. Minthogy pedig egy-egy csillagcsoport egymástól való távolsága 30°, a mostani napéjegyenponttól az oroszlán csillagcsoportig a fokok számából a másodperceket kiszámítjuk. Ezen másodpercek számát azután az évenkint való előnyomulás számával, az 50-1 "-cel, vagy kerekszámban 50"-cel osztva, megkapjuk a Dendera város mellett levő templomban felmetszett míthosz keletkezési idejét. S ha az így nyert évek számából a Kr. utáni évek számát levonjuk, marad 2440. Azon míthosz tehát Kr. e. 2000 évnél hamarább keletkezett. A miből világosan látható és következtethető, hogy az egyptomiak akkor már a csillagászatban jártasak voltak, s hogy a föld alakjáról és nagyságáról is kellett fogalmuknak lenni. A kaldeusoknál egy adoma forgott a föld nagyságáról, a mely szerint egy kaldeus kérdeztetvén, mekkora a föld ? azt felelte : egy jó gyalogos 3 év alatt megkerülhetné. Ez összevetve a valódival, nem rossz felfogás, mert a számítás szerint az egyenlítő kerülete 360°, egy fokban pedig van 15 mérföld s igy 360°-ban van 360 X 15 = 5400 mérföld, 3 évben pedig van 3 X 365 = 1095 nap. Ha most a mérföldek számát a napok számával elosztjuk, megkapjuk az egy napra eső mérföldek számát (5400:1095 = 4 9). E szerint egy napra esnék 4'9 vagy kerekszámban 5 mfld, s így 5 mérföldet kellene megtennie az embernek naponkint, hogy a földet 3 év alatt megkerülje. A mi — elgondolva, hogy mennyit tudna haladni az ember naponkint — megközelítő számítás volt. Hogy az indusoknak is voltak már a régi korban csillagászati ismereteik, az bizonyos, sőt több monda van a földre vonatkozó nézeteikről. Ezek szerint a föld Siwa elefántjának hátán nyugszik és ily módon a földrengés könnyen magyarázható, mert az elefánt, mely csak három lábán áll, midőn elfárad, a negyedik lábát leteszi és a három használt közül az egyiket felemeli. így könnyen felfogható, hogy a föld reng. Az elefántot pedig még egy szörnyű teknősbéka viszi egy nagy tengeren. Később a földet egy nagy tojásnak tartották, mely egy istennő térdein nyugszik. Mások ismét az indusok közül egy nagy lótuszvirágnak tartották a földet, melyen a Ganges két