Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
3 való távozása után is birtokában voltak az addig divó geo- és heliocentrikus véleményeknek. A keresztény uralom alatt tehát a régi nézetek is megvoltak, csakhogy lelkes védői elenyésző csekély számban voltak s azok sem tudták akkor még a kereszténységnek a bibliára támaszkodó nézeteit minden kétséget eloszlató módon megdönteni, miért is az ellenállás egészen észszerű* volt. A reneszánsz idejének kezdetén már a geo- és heliocentrikus elmélet kiegyeztetésére irányuló törekvések észlelhetők ; később egyesek hatalmas lépéssel viszik tovább az ujabb irányt, nevezetesen Kusa Miklós már a Ptolemaeus-féle rendszerrel is szakítani törekszik s mindinkább közeledik, az uj korhoz. Végre Kopernikussal teljesen az uj kor szakába lépünk s habár utána is mutatkozik némi ellenállás, az már meg nem akaszthatja a tudományért egyedül lelkesedő szellemeket. így látható, hogy az említett két áramlat, t. i. a görög s annak folytatása a Ptolemaeus-féle és a keresztény teljesen ellentétes irányban halad eleinte, később mindinkább közelednek egymáshoz. A reneszánsz korában már nagy az érintkezés s az összeolvadás, vagyis inkább az igazság mindinkább felszinre kerül s legvégül a teljes kiegyezés létrehozza az uj kornak nézetét a földről. Az apróbb részletek nagyobb világosságot tárnának elénk, nem ugyan a szoros egyesülésre, mert nem is olyan értendő a fentemlített egyesülésen, hanem azon küzdelemre, mely a különböző vélemények találkozásánál létrejött és a mely küzdelmek alkalmával végre is a görögöknek, nevezetesen Ptolemaeusnak a föld alakjára s nagyságára vonatkozó nézete került felül, mig a kereszténységnek s abban különösen egy Kosmasnak mesés és nevetséges rendszere és sok téves állítása végképen megsemmisült. Ugy látszik azonban, hogy szükséges volt ez a folytonos küzdelem, mert legalább mindig jobban ösztökélte a kutató szellemet az igazság ellenállha-. tatlan argumentumainak felkeresésére. Kínaiak, kaldeusok, egyptomiak és indusok. A görögöknél sokkal régibb népeknek, mint a kiniaknak, kaldeusoknak és egyptomiaknak már igen fejlett csillagászati ismereteik voltak, például a holdfogyatkozások előre való megjelöléséről. Ez pedig már arra a következtetésre indít, hogy azon népeknek a föld alakjáról is kellett némi fogalommal birniok. Már pedig a kínaiaknál Tsong-Kang császár alatt 2155-ben Kr. e. egy napfogyatkozást megfigyeltek; sőt Hi és Ho csillagászok 1 ezen napfogyatkozást előre meg is jósolták ; ez tehát bizonyítéka annak, hogy ők a csillagászatot nem mint uj tant, hanem mint régit kezelték már ezen időben is, és hogy különbséget tudtak tenni a csillagidő és napidő között, ez arra enged következtetni, hogy ők a föld alakját ismerték. De hogy milyennek ismerték vagy vélték, arról feljegyzett adataink nincsenek. A kínaiaknál a kaldeusok és egyptomiak még előbbre viszik csillagál*
