Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

28 szakából a legbecsesebb darabokat ; a középkorból a múzeumnak fő büszkeségét alkotó remek ötvösműveit, a sodronyzománczos emlékeket, melyek méltó föltűnést keltettek s egyúttal kiváló fényt, világot árasztottak a régi magyar ötvösművészetre hazánkban. A kiállított tárgyak általános elismerést arattak ; a sikert nagyban fokozta Rómer élénk franczia magyarázatával és ügyesen szerkesztett franczia katalógusával, melyet a kiállított tárgyakról közzétett. Részt vett az ősrégészeti kongresszuson, a hol a nagy kedvvel gyűjtött magyarországi őskori emlékekről értekezett nagy tetszés mellett. Kedvező alkalma volt itt megismerkedni a külföldi szakférfiakkal, kikkel aztán szellemi összeköttetésben maradt későbben is. így lett az országosan ismert nagyhírű régész, Rómer lassankint európai hirüvé, a kit a szaktársak általában jól ismertek, vele sűrűen leveleztek s a kit végre elég gyakran föl is kerestek állandó otthonában, Pesten, hogy a gondozása alatt álló gazdag Nemzeti Múzeumot megtekinthessék és tanulmányozhassák annak becses emlékeit. Viszont Rómer, mig Párisban tartózkodott, élt a kedvező alkalommal, tanulmányozta a franczia főváros nagyszerű műemlékeit, a Louvre mesés kincseit, melyeknek nagy hasznát vette további tanulmányaiban. Az 1868-ik év eléggé nevezetes Rómer életében, ekkor nevezték ki a régiségtanból rendes egyetemi tanárrá. Mint egyetemi magán-, utóbb mint egyetemi rendkívüli tanár már eddig is tartott a régiségtanból néha előadásokat és élénk előadásaival, szemléltető módszerével az archaeologiára való rátermettségét fényesen bebizonyította. Ugyanezt tanúsítják tanítványainak magasztaló visszaemlékezései, még inkább az uj tudománynak ama apostolai, a kik az ő lelkes előadásain és példáján föllelkesedve, az archaeologia buzgó munkásai lettek. Ugyanezen évben tünteti ki a király is, a királyi tanácsosi czimet, a bécsi kiállítás után pedig a vaskorona-rendet adva neki irodalmi működése és egyéb téren szerzett érdemei méltó elismeréseül. Mindez csak ujabb buzdításul szolgált, hogy Rómer még fokozottabb mértékben szolgálja Magyarországon az archaeologia ügyét, annyival inkább, mert egyetemi tanárrá való kineveztetésével megvált a pesti kir. kath. főgymnasiumtól, a sok hivatalos teendőkkel járó igazgatói állástól és minden idejét kedvelt tudományának, a régészetnek szentelhette. Ezen időtől kezdve olyan bámulatraméltó munkáikadást fejtett ki, mely korábbi tevékenységét messze fölülmulta, mint azt az 1868-ban az ország különböző helyein végzett tudományos ásatásai és kutatásai, a történelmi, régészeti és természettudományi gyűléseken való szereplései és előadásai, különböző tárgyakról megirt czikkei, melyek a Századokban, Egyházi Lapokban, Külföldben, Vasárnapi Újságban és Hazánkban megjelentek, eléggé bizonyítják; ezek mellett nagy buzgalommal vezeti az Arch. Bizottság nagy-