Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

24 hanem azon számos utja, melyet az ország különböző részeiben, majd minden szünidejében vagy évközben is tett, valóságosan, mint maga mondja : „bolygó zsidó" szerepét játszotta. „Jőni és menni, egyedüli kívánságom. Legjobban szeretem azt, ki nem tartóztat, ha csak a hely műkincsei le nem tartóztatnak. Rövid az élet — nekem sok évet kell pótolnom." (Vas. Uj. 1863. 346. 1.) Sok volt a tennivaló ; legfőbb vágya volt, hogy a haza műemlékeit megismerhesse és tudományos műveiben a haza művelt közönségével s a külfölddel megismertethesse. így 1864-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók marosvásárhelyi gyűlése alkalmával a város régiségeit s a reform, egyház mellett álló régi kápolnának falfestményeit tanulmányozza, 12 nap múlva meg már Haas Mihály szatmári püspök meghívására Feketeardón időzik Ugocsavármegyében, hogy annak templomát és ritka, nevezetes falképeit tüzetesen megvizsgálhassa. 1865-ben szülőföldjén búvárkodik és utána Pozsonynak gazdag műemlékeiről irt nevezetes monographiájával lepi meg a falai között vándorgyűlésüket tartó orvosokat, természetvizsgálókat és archaeologusokat. Később pedig, mikor meghallja, hogy nagyon sok régiséget ásnak föl Ószőny helyén feküdt hatalmas római városnak, Brigetionak területén, rögtön siet az őszi hűvös napokban oda, a hol már annyiszor megfordult, keres, kutat és ment, a mi megmenthető, hogy el ne pusztuljanak : föliratos köveket és bár törött, de elég szép és nagy kőszobrokat, 2 drb Aesculapiust és 1 drb Mercuriust, melyeket aztán „Az ujabb időben Ószőnyön kiásott római régiségek" (Arch. Közi. VI. kt.) czimü értekezésében ad tudomásul a világnak. S igy tesz évről-évre, ha hivatalos megbizásból nem időz külföldön, kutat a haza különböző részeiben : Csanádon, hol szent Gellért-féle templom helyét nézi ; utána Sopron, Kőszeg és Szombathely emlékeit tanulmányozza, majd a Maros mentén halad kelet felé, megjelenik 1868-ban a Történelmi Társulat gyűlése alkalmával Kolozsvárott és sajátkezüleg hámozza le társainak : Hampel József és Pap Márton uraknak páratlan türelmével a kolozsvári templom egyik kápolnájának freskóképeit takaró vakolatot, föltárja annak érdekes képsorozatát, melyek a XIV. századból származnak. Erdélyből visszatérve a Nagyalföld egy részét vizsgálja át és tanulmányozza műemlékeit ; innen siet Egerbe, hogy az orvosok és természetvizsgálók gyűlésén az archaeologiai szakosztály jegyzői teendőit végezze. Mindezt teszi 1868-ban, tisztán műemlékek tanulmányozása czéljából. És otthon Pesten hasonló munkásságot fejt ki az archaeologia terén, annak különféle ágazataiban még akkor is, mikor mint főgymn. director sok hivatalos dolga mellett csakis fönmaradt szabadidejét szentelhette a régészet ügyének. Mindjárt 1863-ban, mikor az archaeologiai bizottság volt előadója, a kanonokká kinevezett Ipolyi Arnold székhelyére, Egerbe költözött, Rómer Flóris lép helyébe és szerkeszti az Archaeologiai Közleményeket. Mint előadó 10 évig viselte ezen tisztséget az archaeologiai bizottságban és szokott buzgó tevékenységével nemcsak^itt keltett szakmája iránt^élénk érdeklődést,