Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

23 megyét és érintette kis mérvben Vasvármegyét, nemkiilönban 1862-ben Nógrádvármegyét is, hol Kubinyi Ferenc fölszólítására 14 napig időzött és tanulmányozta a megyében előforduló régi várakat, templomokat és azoknak felszereléseit. Utazásai alatt gyűjtött gazdag tudományos készletét előbb Ipolyi Arnoldhoz intézett levelek alakjában közli a Vasárnapi Újságban a nagyközönséggel, később a hivatásbeli szakférfiakkal az orvosok és természetvizsgálók 1863-ki vándorgyűlésen Pesten, a hol az archaeologiai szakosztálynak nemcsak jegyzője, hanem tevékeny előadója is volt és mint ilyen „Zalavármegye középkori építményei és azok jellemzése" czimü becses értekezésével vonta magára a közfigyelmet. Eme dolgozatában, bár nem ő volt az első szakértő, ki azon vármegyében régi műemlékek után kutatott, mégis 39 román és 24 csúcsíves olyan templomról ad értesítést, a melyeknek létezéséről mitsem tudtak eddig a magyar tudományos világban. Egész szenvedélylyel gyűjtötte útjában mindenfelé a régi harangok tudományos ismeretéhez, a magyar harangtudományhoz szükséges adatokat, valamint a régi templomok falain belül előfordulni szokott falfestményeket, melyek között a zalai útjában felfödözött s a XIV. századból származó veleméri (Vas-m.) és turnischai (Zala-m.), továbbá a velők egykorú, ugyanazon művésztől, Aquila Jánostól származó tótlaki és mártyánczi (ma: Martonhely) képek szép színezetüknél és művészies kivitelüknél fogva ezen kor legnevezetesebb falfestményei közé tartoznak az országban. Ezen tudományos búvárkodása közben 1863-ban, mikor nagynevű országos férfiak

1 a magyar nemzeti múzeum reformja ügyében tanácskozásra gyűltek össze, az országos hírű Rómer Flóris mint szakértő vett részt abban és végezte az értekezlet jegyzői teendőit nagy lelkesedéssel, abban a reményben, hogy üdvös hatása nem fog elmaradni. Még háromszor jöttek össze, minden évtizedben egyszer anélkül, hogy a múzeum ügyét sikeresen előmozdították volna, mint Hampel J. tanúsítja. Bécsből szintén több kitüntetés érte ezen évben ; igy kinevezték a „k. k. Unterrichtsrath" tagjának, mely állásában folyton az iskolák magyarságáért küzdött; továbbá a Bécsben székelő műemlékek állami központi bizottság magyarországi tagjának. Hogy ezen tisztséget milyen odaadó lelkesedéssel szolgálta, bizonyítja nemcsak eddig kifejtett buzgó tevékenysége, zalavármegyei tudományos kutatása, 1 A nemzeti múzeum ügyében a kir. helytartótanács által 1862-ben kinevezett bizottságnak tagjai voltak : gr. Andrássy György elnök, b. Sennyey Pál, gr. Waldstein János, gróf Zichy Edmund, b. Eötvös József, Somssich Pál, Kubinyi Ágoston és Ferencz, Lukács Móricz, Rómer Flóris, Szalay László; a helytartótanács részéről Korizmics László, a kir. államtitkársági hivataltól Herlein Károly. A bizottság működését megkezdte 1863. jan. 15-én és jan. 24-én fejezte be. Intézkedett a még be nem sorozott okmányok és könyvek rendezéséről, hogy mielőbb a közönség rendelkezésére álljanak, az új pénzgyűjtemény és föliratos kövek elhelyezéséről, képek beosztásáról, a személyzet szaporításáról, új szekrények beszerzéséről és az épület kijavításáról. Megállapította az évi kiadást, mely körülbelül 60,000 frt. volt.