Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

17 fiával, Xantus Jánossal, azon czélból, hogy tőle amerikai állatokat kaphasson. A kapott kedvező válasz, nemkülönben fölsorolása Amerikában ama gyűjtőknek és intézeteknek, melyek készek egyes magyarországi fajokra nézve Rómerrel csereviszonyba lépni, nyomban arra késztette intézetünk buzgó őrét, hogy kérő és buzdító soraival a győrvidéki vadászatkedvelőket ismét fölkeresse a Győri Közlönynek mindenkor rendelkezésére álló lapjain. Kérelmének most is volt némi foganatja. A különböző oldalról bejött nyers anyagot elkészíti; majd utána, mivel a régi földszinti szűk és kevésbbé száraz helyiség nem képes a növekvő anyagot többé befogadni, más helyiségbe hurczolkodik. Az intézet II. emeletén nyer tágas termet és vele összefüggő két kisebb szobát s ezekben rendezi be teljesen uj bútorzatban gazdag gyűjteményét, még pedig a teremben a természetrajzi anyagot, a két kis helyiségben a régiségeket, melyeket a győri római sírokban talált, vagy Győr környékéről, főleg Koronczóról kapott, vagy bakonyi útjában különböző helyeken gyűjtött össze. Később Kicsindről, Esztergommegyéből is szerzett érdekes régiségeket a bronzkorszakból. A Rómer-féle régészeti gyűjteménynek nevezetesebb darabjai : A kicsindi lelet: 2 drb bronz csüngődísz, 2 drb spirálisán menő s két végén tekercsben végződő bronz kartekercs és kalaposfejü bronztű, csavaros szárral és rajta ráhúzható hüvelytokkal. Bronzkorszaki. — Cserépveder Gyirmótról, mely hatalmas méreteivel tűnik ki. Szintén bronzkorszaki. — Néhány kelta-urna, melyek között a dinnyés-pusztai tűnik ki szép körkörös külső diszítményeivel. Az akkori közfölfogás szerint mindezek a barbár korszakból származtak. A római időszakból nevezetesebbek : a győri kősirban talált agyagamphora, melynek hengerded testén, szőlőlugossal körülvett jobb- és balmezején bacchans-alakok láthatók domború kivitelben. A vidékiek közöl kiválnak a csetényi (Veszprémvármegye) festett edények csinos alakjaikkal. Koronczóról 2 drb római mécses; egyiken SEXTI fölirat, a másikon „sárkány" díszítés. A későbbi (ujabb) korból: néhány kőedény 1659-ből, 1686-ból, 1740-ből, 1741-ből, 1766-ból és 1785-ből. Ostyasütővas 1565-ből. Négy drb viaszkép, melyek a halált, ítéletet, poklot és mennyországot remekül ábrázolják. — Csizmadia-czéh artikulusai. Izsó Miklós szobrásznak-pásztort ábrázoló szobra. Az uj, rendezett múzeum 1860. május 29-én nyilt meg előszőr a nagyközönségnek. Az 1860-iki iskolai Értesítő a következő fényes eredményről tesz tanúbizonyságot: emlős 57 drb, madár 687 drb, tojás 308 drb, fészek 35 drb, hüllő 24 drb, hal 61 drb, csiga és kagyló 677 drb, rovar 1236 drb, rák 45 drb, sugárállat 30 drb és csontváz 10 drb; növény 1925 drb és faminta 243 drb; ásvány 929 drb, kövület 379 drb és jegeczminta 97 drb. Olyan tekintélyes mennyiség, melyre szerzőjük méltán tekinthetett örömmel s benne a természeti tárgyak, főleg az emlősök és madarak, melyek preparálásuk tekintetében ugyan a mai mértéket nem ütik meg, kiváló számmal szerepelnek. 2