Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

11 1854. április 4-én szabadon bocsátották. Pozsonyba ment, hol azután is rendőri felügyelet alatt állott. Szeretett volna ez alól szabadulni és külföldre távozni, de nem kapott útlevelet. Utóbb augusztus 4-én Pannonhalmára utazott, majd felsőbb helyről jött nyomás folytán Bakonybélbe került csöndes visszavonulásra, hol hat hónapig vezekelt, teljesen elzárva a világtól, bojt és imádság között töltötte idejét. Bakonybélben kapta Szuborits Antal főhercegi udvar jószágigazgatójának levelét Pozsonyból, melyben fölszólítja, hogy vállalja el a nevelői állást fia mellett. Szívesen fogadta, de előbb a helytartótanácshoz kellett folyamodnia, hogy a hivatalvesztés alól föloldozza s a fölajánlott állást elfogadhassa. Kérelmét teljesítették. Nevelősködhetett, még pedig előbb Szuborits Antalnál, a következő évben (1856.) gróf Erdődy Károly családjánál. A két gróf fiúval : Rudolf és Istvánnal hosszabb ideig időzött a gróf varasdmegyei birtokán Novimarofban és gyakran tett kirándulásokat a szép Ivancsiczahegységbe, hogy azt palaeontologiailag tanulmányozhassa. Kutatása nem remélt eredménynyel járt, több érdekes kövületet talált ; a kénbányájáról hires Radoboj vidékét ő tette palaeontologiailag nevezetes lelőhelylyé ; a novimarofi helységhez közel fekvő remetineczi telepet, melyben érdekes ganoíd-halkövületeket talált, legelőször ő hozta a tudományos világ tudomására. 1857-ben beteg plébános öcscséhez siet s halála után egy ideig ő gondozta a magyarkimlei hivek lelki állapotát. A község örömmel megválasztotta volna lelkipásztorának, de ezt, valamint a magyaróváriaknak plébánosukká való meghívását a hatóság meghiúsította. Erre aztán három évi kóborlás után visszatért a rendbe, a hol biztos otthont és megfelelő alkalmazást nyert a tanári pályán. A főapát az időközben Pannonhalmára visszaérkezett Rómert legott alkalmazta s a kőszegi gymnasiumhoz küldötte tanárnak. Bár Rómer rövid ideig, csak néhány hónapig tartózkodott itt, épen elég volt, hogy jól átkutathassa Kőszeget és szép vidékét. Elemében volt, ha járhatott és vizsgálódhatott a szép természetben ; ellenben naponkint eljárt Kőszeg szép műemléke : kath. temploma mellett a nélkül, hogy az iránt akkor valami különös érdeklődést mutatott volna. A műrégészethez való hajlama igazán csak később fejlődött ki. 1857-ben főapáti intézkedés folytán ismét Győrbe kerül, oda, hol egykor tanári pályáját megkezdette. A főgymnasiumban különböző tárgyakat adott elő ; tanította a német nyelVet az első osztályban, a mennyiségtant az első és másodikban, kedvelt tárgyát, a természetrajzot az első, második, ötödik és hatodik osztályban. Heti óráinak száma első évben 18, később 15 volt, mert csak a II-ikban tanította a számtant. Ezen időben hivatalos teendői mellett a természetrajzi múzeumnak gyarapítása, a kor színvonalára való emelése képezte legfőbb gondját, annyival inkább, mert egyik-másik rész,