Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

7 A tanításban nagyon helyes, egyedül czélhoz vezető módszert használt : szemléltetett; mivel pedig a szertárak fogyatékos berendezése mellett a tárgyakon való szemléltetést az iskolában ritkán alkalmazhatta, a hiányon úgy segített, hogy tanítványait, a mikor csak tehette, vitte ki a szabad természetbe és ott lépten-nyomon található élő példányok bemutatásával ismertette meg velők az állat- és növényvilágot. Ezen módszerrel nagyon megkönnyítette tanítványainak természettudományi tanulását és mellette megvolt az a megbecsülhetetlen haszna is, hogy ezzel rávezette őket az önálló búvárkodásra, melyet többen tanítványai közül szívesen folytattak későbben is. Rómer Flóris győri tanárkodása idejében ismerkedett meg Ebenhöch Ferencz, fiatal győregyházmegyei pappal, a kivel a kölcsönös rokonszenv és búvárkodni szerető hajlama mellett egymást hamar megértve, a legbensőbb barátságra lépett; beavatta őt a diplomatika mellett a szeretetreméltó tudomány és régészet alapismereteibe is. így aztán szabad idejükben együtt barangolák be a környéket, a tényői erdős dombvidéket, majd a sik területet azon czélból, hogy Győrvármegye növényeit megismerhessék és belőlök gyűjteményt állíthassanak össze, a melynek nagy hasznát vette Rómer az iskolában. Ezen utazgatás alatt nem feledkeztek meg a régi templomokról, főleg a lébényiről, melyen Rómer a régészeti építészetet tanulmányozni kezdette, a tudomásukra jutott régi kulturterületekről és kutatásuknak mindig volt némi eredménye, a melynek révén sikerült barátját a botanika mellett az archaeologiába is bevezetni és belőle buzgó régészt nevelni. Ezen búvárkodása és tanári teendői nem gátolák Rómert abban, hogy lelkének a műtörténet felé vonzodó hajlamát ne kövesse és ki ne elégítse; földolgozásra való anyagot találhatott Győrött és Pannonhalmán eleget. Rendjéhez való vonzalmánál és szereteténél fogva mégis elsősorban Pannonhalma felé fordította tekintetét s annak egyik érdekes szobrászati tárgyát, Zudar László, pannonhalmi apátnak a XIV. századból származó domboruműves síremlékét tanulmányozza s róla szóló czikkét közli saját rajza kíséretében a tudománytárban. Ez volt első tudományos archaeologiai irodalmi zsengéje, mely nyilvánosan megjelent. Irodalmi működése, még inkább természettudományi ismeretei és tárgyának helyes kezelési módszere révén elöljárói előtt általánosan elismert kiváló szakember s a tanulóktól egyaránt nagyon kedvelt tanár hírében állván, nem sokáig maradt a győri gymnasiumi tanszéken, hanem magasabbra emelkedett. 1845-ben elnyeri a pozsonyi feltanodában (akadémia) megüresedett természetrajzi tanszéket. Eddig idősebb tanárok kerültek ide ; most ő egészen fiatalon, 30 éves korában jutott szülőföldjére vissza a nagy hírnévnek örvendő intézet tanári karába. Már ez visszatetszést szült s korosabb kollegái nem valami nagy lelkesedéssel fogadták körükbe a fiatal Rómert, ő azonban teljes erővel iparkodott a beléje helyezett bizalomnak megfelelni. Mindjárt az év elején szomorúan tapasztalta, hogy az intézeti múzeum, melyet a természettudományban volt egykori tanára kezelt, nagyon „rende-