Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1909

73 Augusztus 3., kedd. Balatonfüreden vagyunk. Imre atyjának vannak itt régi jóismerősei. Tegnap este 8 órakor értünk ide Budapestről a gyorsvonattal. (E vonal teljesen uj, csak az idén nyitották meg.) Az Ipoly-udvarban lakunk. Imre édesatyjával, én pedig külön kaptam egy kis szobát. Ma reggel már korán felkeltem, Imre és édesatyja még aludtak. Azonnal hozzáláttam Balatonfüred és a Balaton leírásának olvasásához. Majd ez útmutatókba jegyzem bele, mi mindent láttam. Naplómban inkább csak lelki benyomásaimról adok számot. Amúgy is mindent nem vezethetek be. Ha azután esetleg számot kellene adnom utamról, útleírást is Írhatnék a kettő összevetéséből. Meg is próbálom. Csak így érti meg az ember, hogy egy komoly útleíráshoz mennyi földrajzi, természettudományi és mennyi történelmi ismeret szükséges! Mindig csak odajutok, hogy íme itt is, ott is aprópénzre válthatom azt a tudásomat, amit az iskolában szereztem. Történelem nélkül igazán nem lehetne érteni és élvezni sok helynek szépségét, pl. itt van Tihany, mennyivel más szemmel nézem, ha tudom történetét, ha elgondolom, mily nagy szerepet játszott hazánk történelmében, itt van eltemetve I. Endre királyunk, s ez ősmonostor végignézte a török s tatár csordák pusztításait, vagy ha hallom Piski kapitány uram viselt dolgait. Én azt hiszem Imréék pusztájának is van története, bizonyosan Szent László királlyal van valami kapcsolata, azért nevezik így. Hiszen minden nevezetesebb történetet megörökít a nép ajka. Emlékszem rá, hogy midőn egyszer kirándultunk Csanakra, ott megnéztük az u. n. „Rákóczy-fát." Valóban igaz, hogy a történelem tanít meg a népek életére és így mestere a mai életnek, de azonkívül még szórakozást, üdülést is nyújt, az egyes helyek élvezését, csodálását is növeli, midőn elmondja, mily nevezetes, mily hősi tettek színhelye a vidék. S így minket is hasonló hazafias tettekre lelkesít. Mert igaz, hogy nem hangzatos szólamokból és beszédekből, bankettekből és fáklyás zenékből, hanem önfeláldozó, nemes cselekedetekből áll az igaz hazaszeretet. De az utazónak a talaj minőségét is kell tanulmányoznia. Mily más szemmel nézi az ember pl. a tihanyi félszigetet, ha tudja róla, hogy kialudt vulkán és egykor gejzír szökellt fel belsejéből. S ha még a szépirodalmat is tanulmányozzuk, ha az egyes helyekhez fűződő mondákat is elolvassuk (itt pl. a kecskekörmökről, a balatoni tündérekről, stb.), száraz tudományunk kedvessé lesz, képzeletünk, szivünk is működni kezd, s benépesülnek az elhagyatott sziklák, tájak, a regék, mondák legendás alakjaival és érezzük, hogy az egész ember nemcsak észből, tudományból, hanem érzelmekből, szivből is áll. Sőt enélkül kietlen, szinte lehetetlen az élet. Igy kellene minden hely és vidék megtekintésére előkészülni, akkor érne csak igazán sokat az utazás. El is határoztam magamban, hogy ezután olvasmányaimat megválogatom, célirányosan olvasok, jegyezgetek, hogy olvasmányaimból hasznot