Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1909

69 szükséges, hogy ők mindig hangoztassák a jót, a szépet, az igazat előttünk, hiszen egyébként teljesen vad szenvedélyeink uralkodnának rajtunk. Belátjuk, hogy munka, dolog nélkül nem élhet senki e világon. És a tapasztalat mutatja, hogy leginkább az szorul mások segítségére, aki maga nem dolgozik és igy — bármilyen büszke is volt előbb — később mégis meg kell alázkodnia." Ha Imre nem kezdte volna, én nem mertem volna vele igy beszélni. Azt gondoltam, megharagszik. De nem igy volt. Csak azt felelte: „Igazad van, Nándorom, mindenben igazad van!" Szeretettel váltunk el a beszélgetés után és én másnap már alig vártam a szentbeszéd végét, hogy átmehessek Szent László-pusztára. A vendégek már ott voltak. A képviselőék, mint régi ismerőst fogadtak, s én okulva a múltkoriakon, vissza akartam vonulni, de ők nem engedtek és mindig belevontak a társalgásba. Ebédnél is nagyon vigyáztam, hogy művelt emberhez illően étkezzem. Az asztalnál a két képviselő-leány : Alisz és Jolán közé kerültem. Igy még jobban féltem, hogy valamit elhibázok. De oly kedvesek és elnézőek voltak, hogy el is feledtem aggodalmaimat. Ebéd után társasjátékot kezdtünk, de a teremben lassan oly meleg és oly nagy füst lett, hogy kimentünk a parkba s a közel erdőbe sétálni. Mindjobban beláttam^ a szerénység többet ér minden üres bóknál és hangzatos, tettetett udvarlásnál. Pedig most akadt erre is példa. Kornél egyik pajtása akart ebben kitűnni, ki a városban főispáni titkár. Vacsorára már kevesen maradtak, én is hazasétáltam az erdőn keresztül. Beláttam, hogy az örömben is kell mértéket tartani, a túlzás az élvezetben már igazában nem is kelt örömet. S oly jól esett ismét a természetben gyönyörködni, éreztem nagyszerűségét, éreztem azt a tiszta gyönyört, melyet ez az őszinte élvezet nyújt. A természet sohasem színlel, sohasem bókol, hanem igazat beszél. Meggyógyítja a lelkünket, de a testünket is. Ez nyújt orvosságot terményeivel minden betegség ellen. Tegnap, hétfőn megint borús volt az idő, az idei julius igen esős és alig lehet elvégezni az aratást, pedig János bátyámnak is nemsokára letelik a négyheti szabadságideje. Ezért tehát mégis kimentek munkára, nekem pedig kedvem kerekedett viharjelzőt készíteni, ugy mint azt a „Zászlónkéban leirva találtam.

1 Csak igy érti meg igazán az ember a természettudományt, ha az egyes gyakorlati alkalmazásaival foglalkozik. Már Zoltánnal is beszéltünk : jó lenne házi telefont csinálni a felügyelői lak és a mi házunk között. Lehet, hogy még megcsináljuk. Julius 26-, hétfő. Tegnap volt az Anna-napi bucsu. Az egész falu ünnepi szint öltött. A templom tömve volt és szinte jól esett, hogy az idei julius nem oly meleg 1 Az idei vakációban bizonyára már kis repülőgépet is készíthetett volna.