Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1909

54 diákkorában lakott. Mélyen elérzékenyülve merengett el a mult örömein, ezek nyújtottak neki vigasztalást a kora és betegsége nyújtotta bajokért. A VII. osztály után a pannonhalmi szent Benedek-rendbe lépett s Pannonhalmán végezte a theologiát s készült a tanári vizsgálatra. 1865-től kezdve a pannonhalmi lyceum VII. és VIII. osztályában tanította a mennyiségtant és természettant, egészen 1874-ig, amikor az esztergomi főgimnázium igazgatója lett. Mint tanárt is a szabatos, világos előadás tüntette ki, mint kísérletező páratlan volt. Ma már a tanár együtt végzi a kísérletet az előadással ; ő rendesen több órán át magyarázott, hetenkint egy órán át tartott kísérletet, amikor újra elmondta a magyarázatokat főbb vonásokban. Kísérletei majdnem kivétel nélkül mind sikerültek s mindig rendkívül élvezetesek voltak. Ez időben irta iskolakönyveit a chemiából és természettanból. Mindkét munkáját a helyes anyagmegválasztás, a szabatos és világos előadás jellemzik, főleg pedig a szép, magyaros nyelv, ami akkoriban az iskolakönyvekben alig volt található. Innen van, hogy könyvei, különösen a természettan, nagyon széles körben terjedt el, s az utóbbi ujabb és ujabb átdolgozásban folytonosan használatban van. Ez időre esik az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése Győrött, amelynek egyik első titkára volt. Nemcsak a szervezés, rendezés nagy munkáját végezte páratlan sikerrel, hanem ő szerkesztette az ezen alkalomból Kruesz Krizosztom főapát és a gyűlés egyik elnökének nagylelkűségéből kiadott művet : Győrmegye és város monográfiáját, amelyben neki is több cikke van. Mint Kruesz Krizosztom főapátnak kedvelt embere, 1874-ben Hollósi Jusztiniánnak apáttá történt választása után esztergomi igazgató lett. Nyolc évi működése átalakító hatással volt ugy az intézet szellemére, mint az intézet helyiségére is, mert ő alatta készült el a gimnázium uj épülete. Az intézet belső életében mélyebb alapokra fektette a tanítást, szigorú rendet, kötelességteljesítést és fegyelmet honosított meg. Megalapította a segélyző egyesületet is, amelynek ma már virágzó tőkéje van. Az intézetben kifejtett nagyarányú működése hívta fel rá Trefort Ágoston figyelmét, s először a Ferenc József-renddel tüntette ki, aztán a szegedi tankerület főigazgatójává nevezte ki. Az éleslátású miniszter egyszeri váratlan látogatásával felismerte benne a kiváló szellemi tehetséget, különösen nagy szervező képességét; meg is maradt mindig bizalmas emberének, akinek tanácsát minden fontosabb kérdésben kikérte. Főigazgatói állásába széleskörű tudást, szigorú rendszeretetet s kérlelhetetlen igazságosságot vitt magával. Nagy szükség volt erre, mert az előző korszakban a főigazgatók kevesen lévén, évközi látogatásokat alig végezhettek; a tanári karok tehát kelleténél több szabadságot élveztek. Természetesen vonta magára a több szabadsághoz szokott embereknek neheztelését az a férftu, aki feltétlen kötelességteljesítést, rendet és pontosságot követelt. Mivel azonban látták, hogy amit megkövetelt, azt maga is megteszi, lassankint megadták magukat a szigorúbb fegyelemnek, mert átlátták, hogy vele intézetük értéke is emelkedik. Főigazgatósága vége felé