Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

89 érinteni, a melyeket a szent-Benedek-rend általában, főleg pedig hazánkban fel tudott és tud mutatni. Midőn a kereszténység nálunk terjedni kezdett, akkor már a szomszéd Európát jobbára megtérítették, átalakították, a tudomány, művészet és erkölcs emlőin táplálták. Majdnem bizonyos, hogy az itt lakott népek szerzetesei és papjai ismertették meg velők a keresztény vallás alapelveit; de az meg bizonyos, hogy a tulajdonképi térítést s a nemzet teljes átalakítását benczések, főleg olasz benczések végezték. A magyar nép magával hozta alkotmányának alapját a vezérválasztásban, a közös tanácskozásban; magával hozta vitéz, férfias, nyilt jellemét; s mint nyelvkincsünkből látjuk a szellemi műveltségnek is elég magas fokán állottak, mikor Magyarországba jöttek. A térítésökre vállalkozott benczéseknek most már ezt az erős jellemű, harczot kedvelő népet kellett a kereszténység elveivel megismertetni s átalakítani, s az átalakítás oly teljesen sikerűit, hogy már kilencz század viharait állotta meg. Azok az egyszerű szerzetesek, a kik látszólag semmit sem törődtek a világgal, mindjárt az államalakulás legtöbb tényezőjére is döntő befolyással voltak. A történet elismeri, hogy Anglia a benczéseknek köszöni bámulatos alkotmányát. A benczésrendi szervezet is alkotmányos szervezet; szabadon választja fejét, szabadon veti magát neki alája, de képviselői által van beleszólása mindenbe, a jószág közös, azért közösen is rendelkeznek vele, s nélkülök a fő semmivel sem rendelkezhetik. Ez a demokráczián alapuló arisztokratikus szervezet kétségtelenül befolyásolhatta a mi alkotmányunk berendezését is, mert hisz sz. István főtanácsadói az egyszerű szerzetesekből püspöki székbe emelt államférfiak voltak. S csodálatos, ezek az idegenből jött, s itt a magyarhoz átalakult szerzetesek adtak rá példát, hogyan kell az egyszerű népet, az alkotmányt és igazságot a legfőbb hatalommal szemben is megvédelmezni. Sz. Gellért örökre mintaképe marad az igazi magyar típusnak, a mely Bánkban és Peturban oly hatalmasan felébred két század múlva, hogy aztán századokon át újra és újra lássuk : a királyához hü, de azért a jogaiból egy szikrát sem engedő magyarnak. Szent Gellért első vértanúja nálunk vallásának, de vértanúja egyúttal hazaszeretetének is. Kétségtelenül nagy volt befolyásuk a magánjogi viszonyok alakulására is. Protestáns történetírók, egv Guizot is nyíltan elismeri, mily nagy befolyást gyakorolt az egyház, főleg pedig a szerzetesrendek az