Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

81 irónak is niesszctcrjcdt hire. így történt azután, hogy felhívást kapott „ab Inclyta Typographia Regiae Univ. Hungaricae", hogy szerkesszen egy „Compendium Matheseos purae" •

1.

1 E felhívásnak engedett, midőn — mielőtt Algebrájának második kiadását még sajtó alá rendezte volna,

2 — már egy új müvet ad ki : „Elementa Matheseos Purae in iisum Academiarum per Regnum Hungáriáé et Provincias eidem Adnexas. Pars I. Elementa Algebrae (8-r. XII. 251 1.). Budae Typis Regiae Univ. Hung. 1829., és külön kötetben: Pars II. Elementa Geometriae Purae et Trigonometriáé Planae. (8-r. XII. 24 1. I IV. tábla). Budae Typis ac Sumtibus Reg. Universit. Hungaricae 1829.

8 E műve nem egyéb, mint két előbbi könyvének átdolgozott kiadása ; némely helyen kissé bővebben (paulo fusius) tárgyalva az egyes tételeket, majd egy-két újat be is véve, de mindig alkalmazkodva ahhoz, hogy az iskolának hasznára váljon (I. k. V. 1.). Itt is a „methodus heuretica"-t ajánlja. A második rész bevezetésében a geometriát dicséri, kimutatva, hogy ez össze van forrva az emberi társadalommal, hiszen mindenkinek ki kellett mérnie saját földjét pl. a Nilus áradásai után (V. 1.). Röviden jelezve a geometria történetét, igen sok geometria-könyvet sorol fel és azután még hozzáteszi „alii innumeri". A fizikusok kedvéért felemlíti a kúpszeletek elemeit is. Tartalma, mint az előző Algebráé és Geometriáé. (Pars I. De primis quantitatum calculis. De quantitatum potentiis et radicibus. De specialibus quantitatum relationibus. De seriebus. Pars II. Geometria planorum. — Trigonometria plana. — Geometria solidorum. — Appendix gyanánt : Primae lineae e doctrina de sectionibus conicis.)

4 Végül I—IV. tábla van 170 rajzzal. Főelönye, hogy sok példát hoz (néha hatot is, pl. I. k. 220—255. 1.) kidolgozva ; de, mint az előbbi müveiben, itt sincs példatár. Magyarázó módszere az ismertetett (Theor. Dem. Coroll. vagy pedig Probl. Resol. Coroll. stb.). Megmagyaráz etimonokat és történeti adatokat. Érdekes, hogy először az összeadást, azután pedig az algebrai összeadást tárgyalja (ez utóbbi nála = conjunctio omnium + et — quantitatum 20 1.). Hasonlóképen cselekszik a kivonásnál. Azt mondja, hogy a 0 és — kitevőjű hatványoknak nem felel meg semmiféle idea, de jeleznünk kell. Kitűnően adja a többtaguaknak többtaguakkal való osztását (34. 1.). Nagyon jól pontokra szedi a tizedes törtek osztása- vagy szorzásánál (83. 1.) az egyes ese• A köv. mû bevezetéséből. » Ennek bevezetése csak 1828. szept. 25-én kelt, míg a következő mű pracfatiojának datuma: die 1. Augusti 1818. — A második részé: die 7. Sept. 1829.. • Ezt .1 művét alig tudtam megszerezni. Se rendi könyvtárunkban, se a Nemzeti Muzeum könyvtárában nem találtam. Végre Kollányi praelatus úr közvetítésével a Tud. Egyet, könyvtárából kaptam meg használatra. — Köszönet érte. • A tartalom körülbelül tehát az, mint az előbbiekben, de itt mégis többet hagy ki, mint ad hozzá. Hiányzanak: De fractionibus irreg De usu proportionum és De seriebus infinitis. A geometriából kimaradt : De relativo duorum, aut plurium circulorum situ. A kúpszeletek elemi tulajdonságait is hozza, de nem analitikailag, hanem mint ma a gimnázium alsó osztályaiban tárgyalják.