Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

79 csodálatosan nemcsak lelkesednek, hanem tűzbe is mennek ! (non tam animentur, quam accendentur). Keresztül is viszi módszerét s ahol azt gondolja, hogy a dolog az ifjaknak valamivel nehezebben megy, — saját szavai szerint — még, a megengedettnél is kissé hosszadalmasabb. De jól tette, annál érthetőbb müve. Bevezetése végén saját maga jól jellemzi munkáját: „Denique nova hic inventa frustra quis quaesiverit. Propinat quippe libellus iII

ius duntaxat elementa Scientiae quam jam Euclides fere exhauserat, et post illum Viri praeclarissimi vastis comprehenderunt voluminibus. Ex innumcris praestantissimorum Mathematicorum operibus, e quibus optima in rem meam excerpsi, quaeque fere ubique in notis adposui, non possum non commemorare Charissimi Em. Develey opus (Élémens de Geometrie sec. éd. Paris 1816.), quod prae ceteris piacet et quo me in rem meam pluriiium usum fuisse, gratus confiteor."

1 Jaurini, die 1-a Julii 1827. A. B. Tehát nem a dicsöséghajhászás, hanem a tanítványai iránt való szeretete s a rajtuk való könnyítés vágya iratta vele ezt a munkáját is. Tartalma röviden : Euthymetria (longimetria), Epipedometria (planimetria), Stereometria (solidometria) s a végén Trigonometria plana ; a bevezetésben előre megmondja, hogy ez utóbbit egész külön tárgyalja és nem úgy, mint mások, megszakítva az összetartozandókat ; így külön könnyebben áttekinthető és megjegyezhető. Kevés eltéréssel ugyanazt jelenti minden cim, mint ma. Érdekes caput: De variis superficierum partitionibus (253. 1.); tetszésszerinti egyenlő részekre osztja az adott háromszöget, négyszöget stb. (ez nem igen szokott a tankönyvekben előfordulni). Még hét szögfüggvényt említ, a sinus versus-1 is megemlítve, melynek jelentését a mellékelt ábra világosan mutatja. (Ha OA = r = 1 ; akkor AB jelenti a sinust, OB a cosinust és BC a sinus versust.) Megvan a könyvben a szögek közötti összefüggés, a háromszögek megoldása és több példa a sinus- és tangens-tételre. Magyarázó módja jó és érdekes. A bevezető fogalmakat kimerítően és szabatosan adja és sok dolgot még külön jegyzetben is megmagyaráz, pl. a geometria elnevezést (etymon szerint) már Plató nevetségesnek tartotta (10. 1. jegyzet. Plató: De legibus 13. 990 d.). Amint a bevezetésben megígérte, mindenütt induktive magyaráz és vezet le mindent, csak a végén követ1 Újonnan felfedezett dolgokat itt hiába keresne valaki. Ez a könyvecske ugyanis csak az elemeit nyújtja annak a tudománynak, melyet Euklides már majdnem teljesen feldolgozott, és utána a legkiválóbb emberek vaskos kötetekben összefoglaltak. A legkiválóbb mathematikusok számtalan könyve közöl, melyekből a legjobb dolgokat kiválogattam munkámba, s melyeket majdnem mindenütt jegyzetben megemlítek, nem hagyhatom említés nélkül Em. Develey munkáját, a mely mindegyiknél jobban tetszik nekem, s melyet — szívesen bevallom — legtöbbször használtam.