Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

78 Az ajánlás uj : a győri püspöknek, Juranits Antalnak szól, s még négy oldalon külön is ajánlja művét a „devotissimus cliens, devinctissimus auctor". Hogy javított rajta, az látszik mindjárt az első oldalon, ahol — helye­sen — először az egynemű számokról szól, hiszen csak ezek alkothatnak quantitast = mennyiséget ; ami kevésbbé fontos, most jegyzetbe kerül (pl. з. 1.) ; az axiómákat jobban kiemeli. Kimaradtak az alkétszeres, alhárom­szoros stb. Itt már megmagyarázza, hogy az összeadás tulajdonképen semmi más, mint számlálás (14. 1.), és hogy a kivonás az összeadás ellentett műve­lete (15. 1.). Rövidebb és velősebb a törtek kivonása. (In subtractione fractio­num mutatis signis partis subtrahendae fiat additio) (92. 1.) A törtek osztá­sánál egy-két helyen több a példa és magyarázat (100—103. 1.). A tizedes­törtek műveletei pontokra vannak szedve, de kevesebb példával, mint az elsőben (118—123. 1.). Többször előfordul, hogy más sorrendet is használ, mint az első kiadásban, sőt a jobb elrendezés szempontjából a címekben is tesz változtatást. Pl. a soktaguakból való gyökvonásra azonnal a számok­ból való gyökvonás következik (160. 1.), mig az első kiadásban ez külön „articulus" (178. 1.). Az egyenletek átalakítására vonatkozó szabályok job­bak és egyszerűbbek. Az elegyítés szabályainál a szisztematizálás jobban feltűnik (348. 1.). Kimaradtak az egyenlőtlenségek, de szól a magasabb­rendű arithmetikai sorokról, és említi a „figurati aut polygonalis" számokat (374. 1.). A geometriai haladvány jele : „-H-" itt elmarad. Valóban jobb kiadás az elsőnél, és dicséretet érdemel az átjavító és jobbító fáradságáért. De az algebra első és második kiadása közben, 1827-ben, közrebocsáj­totta már geometriáját is: „Elementa geometriae et trigonometriáé planae in commodum suorum auditorum conscriptae." (8. r. VIII. 432 1. és 5 tábla rajz.) Jaurini 1827. Typ. L. Streibig. Jeligéjéül ismét Plató mondását választja, de megtoldva: „Tauxa Ss и.a0-óvu, TOÚTOI; hozír^ etrrív, Ő -/.aXoSui . . . Fswy.STpíav. " 1 Az ajánlás Fejér Györgynek szól, ki 1818—1824-ig a győri tanul­mányi kerület főigazgatója volt, de a könyv megjelenésekor már a: „Regiae Bibliothecae Universitatis Hungaricae Praefecto . . . etc., viro omnigena eru­ditione ac Doctrina conspicuo, De Deo, Rege, Patria, Literis Meritissimo, suo quondam superiori studiorum directori" ajánlja művét. A hála és tisztelet nyilatkozik meg ez ajánlásában is. Bevezetése a geometria dicséretével kezdődik: „a geometria kiváló helyet foglal el a mathematikai tudományok közt, mert tanulásával az ifjak a tanulás, a helyes gondolkodás, az igazságok kutatásának módját és a bizonyítás pontosságát szokják meg". Da a jó előadástól függ minden. Az ő eljárása az induktív módszer, mert így az ifjak a mathematika tanulásáért 1 Azoknak, akik már ezt (t. i. az arithmetikát) megtanulták, arra van szükségük, mit geometriának neveznek. (Plató. De legibus 13. Epinomis, sive Philosophus 990 d.)

Next

/
Thumbnails
Contents