Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

75 V

I. Többi művei. Midőn Bresztyenszky fenntebbi értekezését a „Tudományos Gyűjteményben" megírta, már készen volt legújabb könyve is: „Elementa Arithmeticae generalis seu Algebrae." Jaurini. Typis Leopoldi Streibig. 1824., mert — habár csak 1824-ben jelent is meg a mű — az előszó, mely 1823. szept. 7-én kelt, mutatja, hogy kéziratban már előbb, az értekezés megjelenésekor (1823. szeptemberi füzet), készen volt. Első művét rendi elöljárójának ajánlotta, ezt főigazgatójának : Paintner Mihálynak ajánlja, hiszen iránta érzett legnagyobb hálát, mert neki köszönhette akadémiai tanárságát. Jeligéje Plató mondása : MaíbiaáTwv Séov s'ítv tó àè asywróv /.ai xp<7>Tov, «pify.óv aÜTwv (De legibus diai. 13.),

1 és Mart. Wilkins disztichonja (Flores algebr.): „Ut sol in coelis, sic emicat Algebra terris — Algebra sic artes, phoebus ut astra praeit."

8 S hogy valóban maga is nagyrabecsüli az algebrát, kitűnik bevezető szavaiból : qui animum scientiis non tingere leviter, sed probe imbuere meditatur, studiorum suorum initium a Mathesi capere oporteat. Disciplinarum vero mathematicarum prima, ac reliquarum veluti basis et fundamentum est Algebra, seu Arithmetica generalis, quam Wolfius „apicem totius humanae eruditionis" merito adpellat (VI., VII. I.).

3 Hogy tanári hivatását s a tudományokkal való bővebb foglalkozás szükségességét komolyan vette, látszik eme szavaiból: „qui alium cum fructu docere vult, is altiori, quam discipulus cognitionis gradu consistât oportet ; quapropter calculi Magister non tantum calculare, verum régulas quoque calculandi in sua universalitate pervidere debet". (VIII., IX. 1.)* Könyvének Írására megint csak tanítványai iránt érzett szeretete s a munkájukon való könnyítés vágya ösztönözte. Itt előadja mindazon dolgokat, melyek a közkézen forgó compendiumokban hiányoznak, vagy nagyobb felvilágosítást, rendet s nem ritkán nagyobb pontosságot is követelnek, igy megkíméli hallgatóit az Írástól és attól, hogy amit hallottak, 1 Szükség van a mathematikai tudományokra, a legfontosabb és legelső pedig ezek közöl a számok tudománya. (Plató, De legibus 13 vagy Epinomis síve Philosophus 990 c.) 1 Amint a nap az égen, úgy tündököl az Algebra a földön; és úgy előzi meg az Algebra a művészeteket, mint Phoebus (a nap) a csillagokat. • Aki lelkét a tudományokkal nemcsak megnedvesíteni, de bennök teljesen elmeríteni iparkodik, a mathesissel kell kezdenie. A math. tudományok elseje és a többiek alapja és fenntartója az Algebra vagy Arithmetica generalis, melyet Wolf méltán .az egész emberi tudomány csúcspontjának' nevez. 4 Aki mást eredménnyel akar tanítani, annak az ismeret magasabb fokán kell állnia, mint a tanulónak; azért a szám tanítójának nemcsak számítani, de a számítás szabályait egészükben kell áttekintenie.