Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

74 közép ; circinum = czirkalom (7. 1.) ; concavitas = horpatság ; prisma = szegoszlop, hasáb (8. 1.) ; pyramis = hegy v. csúcsoszlop (9. 1.) ; sphaera = gömbölyeg, gomoly (jóllehet Dugonics gömb-jét már ismeri Bresztyenszky is.) (10. 1.); princípium congruentiae = összveillés vagy eggyéválás sarkállítása (11. 1.); secans = áltvágó (14. 1.); angulus planus rectiliniens = egyenes vonalú lapos szöglet (15. 1.); rectus = helyes (habár Dugonics „vocat derék"); obliquus = nem helyes, helytelen (Dugonicsnál hajált) (19. 1.); ad verticem oppositi = csúcsellentett szegletek (22. 1.); perimetrum figuráé = helykép körületje ; area figuráé = helykép lapfoglalatja (53. 1.) ; regrediens = behúzott szög vagy gibbus = púp (54. 1.); hypotenusa = alatáló (Dugonicsnál alatság) (62. 1.) ; rhombus = pais (Dugonics szerint) ; rhomboides = nyúlt pais (idem) ; trapesium = helytelen négyszeg (a trapezoidnak nem ád magyar nevet) (91. 1.); polygon symmetricum = mértékarányúságos, eggymértéküséges (102. 1.); circulus = kerek, peripheria circ. = kör; radius = körfentő (146. 1.); chorda = húr (régente subtensa a subtendere = elfoglalni szótól) (154. 1.); inclinatio rectae ad planum = hajladtság (277. 1.). Ugyanezen szavakat használja utolsó müvében is, mely 1829-ben jelent meg: „Elementa matheseos purae in usum academiarum etc." két kötetben. Hogy komolyan foglalkozott ezen műszavakkal, saját szavain kivül mutatja az is, hogy habár ismeretes előtte Dugonicstól és más szerzőktől egy-két műszó, sokszor mégsem azokat használja, hanem mást, azt, amit ő helyesebbnek tart. A Tudományos Akadémia „Mathematikai Műszótárá"-ban

1 Bresztyenszkytől 308 szót vett fel, melyek közöl 64 csupán Bresztyenszkynél fordul elő. Több szónál, melyek más régibb szerzők műszavaival egyeznek, sokszor meg sem említi Bresztyenszkyt. Szily Kálmán kiadta 1902-ban „A magyar nyelvújítás szótárá"-nak első kötetét, 1908-ban pedig a második kötetét, melyekben Bresztyenszky műszavairól is megemlékezik a „Math. Műszótár" alapján. Magyar nyelvészeti szempontból is hála illeti tehát Bresztyenszkyt, aki nyelvünk fejlődéséhez, csinosodásához oly nagy buzgalommal és sikerrel hozzájárúlt. Elismerte ezt a Tudományos Akadémia is, midőn 1836-ban Bitnicz Lajos, Nyiry István és Győry Sándor következő ajánlatára: ,,A' mathesisi osztályban . . . ajánlja levelező tagoknak Bresztyenszky Béla Professort, a' mathematicai magyar műszavak' lajstromának és egy jeles mathematicai kézikönyvnek íróját . . mindjárt az első szavazásnál tagjai közé választotta. 1 V. ö. Math. Műszók. 97. 1. 2 Akad. Értesítő 1906. 519. 1. NB. Mások ajánlásánál sokszor még ennyi megokolás sem található, csak egyszerű ajánlás. (L. u. o.)