Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

71 IV. Magyar műszavai. Bresztyenszky említett művét („Lectiones academicae ex mathesi radplicata etc.") teljesen latinul irta (e könyvében még magyar műszavakat sem említ), de nem is Írhatott volna másképen, mert akkor úgy a győri, mint a többi összes hazai akadémiákon a latin nyelv volt a tanítás nyelve.

1 Hogy azonban mennyire szerette a hazai nyelvet, s hogy mennyire szivén viselte annak csinosodását ő, aki szülőfalujában csak tótul és németül hallott beszélni s aki diákkorában a magyar nyelvből semmikép sem tudott „eminens" osztályzatot szerezni, leginkább kitűnik abból a cikkéből, melyet 1823-ban a „Tudományos Gyűjteményibe irt. Mint már említettük, mathematikus létére nem zárkózott el másirányú tudományos törekvések elől sem. A nyelvújítási harcot is figyelemmel kisérte, szorgalmasan olvasta a Tudományos Gyűjteményt, melynek maga is munkatársa volt, s amelyben jelentek meg magának Kazinczynak is értekezései. (Felelet 1818, Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél 1819 stb.) Bresztyenszky részt kért magának ebből a mozgalomból is. így jelent meg a nyelvújítási harc hevében értekezése a következő cimen: „Az algebrai megfogások nemzeti nyelvünkben előadásának próbája. "

2 Ezen cikkében nyíltan kifejezi kívánságát „hogy valahára már egyszer nálunk-is a' mi iskoláinkban ezen nagy hasznú túdomány honni nyelvünkön tanítathasson", de — teszi hozzá — „ez igazi haszonnal addig meg nem történhetik, míg a' terminológiában meg nem egyezzünk".

3 Vágya: magyar nyelven taníthatni a mathematikát, nem teljesült, mivel a mathematikát magyar nyelven csak 1848-ban tanították az iskolákban; ez az év pedig őt már nein érte a kathedrán. Egyébként sem tartott ez a magyar világ sokáig, hiszen nemsokára bekövetkezett a német rendszer, midőn a latin nyelv helyét a német foglalta el, ennek a letűntét s egy jobb jövő pirkadó hajnalát már nem élte meg. Bresztyenszky ezen cikkében valóságos nyelvésznek mutatja magát. 234 latin mathematikai kifejezést említ fel, melyek helyett magyar kifejezést ajánl és felhívja Magyarország tudósait, hogy vagy fogadják el ezeket a műszókat, vagy hányják-vessék meg a dolgot, s jobbat, helyesebbet ajánljanak. • Csak az 1843—44-iki országgyűlés rendeli el a magyar tanitásnyelvet. De a mathematikát csak 1848-ban kezdik magyarul tanítani. V. ö. Ortvay : Száz év stb. 227. 1. és Klamarik: .Magyarországi középiskolák újabb szervezete' 6. I. • Tudományos Gyűjtemény 1823. év IX. kötet 35—50 lapokon. Ez értekezése aláirvacsak így van: B. A., de a kiadó egyúttal ajánlja a szerző művét az ismertetett .Lectiones etc.M Tud. Gy. 50. lap. • I. h. 36. 1. 6*