Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

72 Felszólításának, törekvésének lett is hatása. 1830-ban véglegesen megalakulván a Magyar Tudományos Akadémia, mindjárt az első nagygyűlésen 1831. februáriusban elhatározza a nagy magyar szótár kiadását és a műszavak gyűjtésére felhívja a tagokat. Az eredmény legelőbb a mathematikai tudományban látszott meg; ennek műszavait bocsátotta közre a „Magyar Tudós Társaság" 1834-ben „Mathematikai Műszótár" címen, amelybe a Bresztyenszky-alkotta összes műszavakat felvették ; igaz, hogy nemcsak ezen értekezése alapján, hanem a már akkor megjelent újabb munkái (Elementa arithmeticae generalis seu algebrae 1829 és Elementa geometriae et trigonometriáé planae 1827) alapján, amelyeket ugyan még mindig latinul irt a latin tannyelv miatt, de amelyekben a latin műszók mellé mindig odatette zárójelben saját elnevezéseit, magyar műszavait is. Ezen említett újabb műveiben a Tudományos Gyűjteményben közölt összes műszavait felvette, sőt még többet is csatolt hozzájuk. Műszavaival nagyban hozzájárult a magyar nyelv fejlődéséhez. Vannak ugyan olyan szavai is, melyeket ma már nem használunk és furcsának találunk, de az elnevezés okadatolását, s a jóirányú törekvést helyeselhetjük. Saját eljárását így jellemzi : „A mesterszavak válogatásában soha a latány (latin) vagy görög terminus' etymologiájára nem figyelmeztem, hanem inkább a' mennyire lehetett, azon voltam, hogy kiki magábúl a terminusbúi a' dolgot töJíélletesen meg-érthesse, 's éppen azért egy tárgyhoz tartozandó mesterszavakat, egy szógyökérből kifejtegettem." Helyes okoskodás, de mégis beleviheti az embert a túlzásba, mint az akkori műszókészítőket általában, hogy t. i. nagyon is magyarrá akarnak mindent változtatni, teljesen tekinteten kívül hagyva az idegen, sokszor már nagyon is megszokott és meghonosodott gyököket. E cikkében felhozott 234 műszó közül 105-öt ma is használunk (pl. már nála előfordul megnevezett szám, négyzet stb.), 84 olyan van, melyek teljesen helyes elnevezések, de már mások a szokásosak és így csak 45 szó marad olyan, mely ellen kifogást lehet emelni. Ideiktatom ezen utóbbiakat érdekes voltuk miatt,

1 azon sorrendben, mint értekezésében felemlíti : 5. quantitas abstracta = puszta nagyság ; 10. diversae spéciéi unitates == külömb külömb fajtú ; 28. relatio - - rávitel ; 30. intuitio pura seu intellectualis = elmés tekéntés ; 45. resultatum calculi számolás kijöttje ; 46. formula mathematica = nagyságtudományos iromány; 52. aequales vei inaequales quant. = egyenlők vagy nem egyenlők azaz egyenetlenek; 55. aequalitas et inaequalitas - egyenlőség és egyenetlenség; 61. subtrahenda quant. = elvevendő (v. kevesítő) nagyság; 63. demere vei subtrahere = elvétetik v. elhúzattatik ; 84. dissimilis = hasonlatlan tag (ma különnemű) ; 87. parenthesis = rekesz ; 88. potentia = kar (NB. Elementa 1 Szily Kálmán „A magyar nyelvújítás szótáráéban csak az életben maradt szavakat közli s a többit összegyűjteni nem tartja érdemesnek (I. k. VI. 1.), igaza lehet, de én érdekes voltuk miatt mégis felemlítem e néhányat.