Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907

270 szülők nem képesek e szent kötelességet teljesíteni? Nézzetek körül az életben, az egyházi és világi hivatalkörök bármelyikében, s nem lesz nehéz arról meggyőződni, hogy a bajok, a tévedések, az elégtelenségek . . . nem annyira az ismeret-, mint a nevelés-hiánynak tulajdonítandók. (55.) A Felség (a királyné) áttért a gyermeknevelésre s tudni óhajtá nézeteimet. Elmondtam azokat nyíltan és őszintén, azon meggyőződésnek adván kifejezést, hogy az ujabb tanrendszerben, főleg gyermekekre vonatkozólag a sok tanár és a sok, napról-napra szaporodó tantárgy aggaszt. Mi csak tanítunk, de nem nevelünk, pedig én, ha szabad véleményt adnom, az angol közmondással tartok: „I prefer training to studying !" Helyeslem önnek nézeteit, mondá ő felsége, Isten áldja. (63.) A fenséges koronaörökös figyelemmel kisérte a korrajzot ; filozofiai irányú szelleme kedveli az általános nézeteket, szereti kutatni az események indokait és következményeit, szívesen foglalkozik a jövő sejtelmeivel .. . Reményre jogosító tulajdonok; kit a magasban is csak a részletek apróságai érdekelnek, az nem nő nagyra; ki az események okait nem keresi, az a meglepetések embere ; a meglepetés nem bölcsek sajátsága ; ki nem veszi számba az események következményeit, az a körülmények ingatag játéka; az szerencsétlenség mindenütt; alant ostorozta önmagát, a magasban másokat. (89.) Nem akarom, mondá ő felsége, az eddigi rendszert követni, s gyermekem nevelését és tanítását sok tanárra bízni, hanem egyre s erre önt szemeltem ki. Ön e nevelési tervet helyesli, emlékszem még salzburgi nyilatkozatára. Lesznek Valéria mellett angol, franczia, német és magyar hölgyek; de a nevelés vezetésével és a tanítással önt óhajtanám megbízni. — A tanítást magyar nyelven óhajtanám vezettetni, különösen a vallási oktatást; gyermekemmel naponkint magyarul imádkozom, folytassa igy. Legyen vallásos, de ne túlzó ; az életben mindnyájunknak nagy szüksége van a vallás vigasztalására . . . (155.) E kellemes reggeli órák (Ischlben M. Valériával) nem csak a kis tanítványra, hanem a világbújdosott mesterre is (Rónay) sokszor tanulságosak valának. Csak igaz maradand, hogy nem csak a jó pap tanul holtig, hanem tanulunk mind, mind : s ha a végzet máskép utói nem ér bennünket, többnyire azért halunk meg igen korán, mert — hogy kemény szót ne használjak, valami ügyetlenséget követtünk el. (257.) Találkoztam, a jelen pártállás nyelvén szólva, számos* jobb- és baloldali hazafival; s ez utóbbiak körében feltűnt, hogy udvari pályámat ritkán hozták szóba, vagy ha mégis, egyik nehéznek, a másik kétesnek vállá, . . . mintha az udvarnál nem is volna illő helye magyar hazafinak, mintha ott mindenki csak saját érdekét keresné s ennek alárendelné, feláldozná elveit, a hazát, mindent! . . . Nem neheztelek, hiszen magam is aggodalommal léptem az udvari ösvényre; s csak akkor hittem a nagy változást, melyet az újabb idők ki-