Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

84 A nagyobb és rendszerességre törekvő bölcseleti műveken kivül sok apróbb értekezés is jelent meg az akadémia kebelében vagy pedig az egyes folyóiratokban a nevezetesebb német bölcselők műveinek ismertetésére. A XVIII. század elején nagy port vert föl a Kant mellett és ellen való vitatkozás; tanították az iskolákban is, különösen a protestánsok, de nem igen lelkesedtek érte. Buday Ferencz erősen ki is fakad a német bölcselet ellen s sajnálja a pénzt, a melyet külföldi, sokszor üres bölcselet elsajátításáért költenek. Majd Hegel mellett és ellen indult meg a harcz részben az iskolákban s részben egyes folyóiratokban. így foglalkozott Kantnak különösen Kritikájával Fejér György a Tudományos Gyűjtemény 1837-ik évfolyamában. Megküzd a sok nehézséggel, s bár röviden, de elég szabatosan állítja olvasója elé Kant főbb elveit és ezek bírálatát. A következő füzetben Isten létének bizonyítékaival foglalkozik Kant előtt és után; s bár egyes műszavai erőltetettek is, egészben véve előadása elég szabatos és világos. — Taubner az ujabb bölcselkedés főbb tüneményeiről ir a Tud. Gyűjt. 1838. évfolyamának 8. és 9. számában. Egymásután veszi birálat alá az eddigi főbb bölcseleti irányokat s arra az eredményre jut, hogy eddig még egyik sem adta a teljes igazságot, de mindegyikben van valami igazság. S ha az előbbi irók műszavaira azt jegyeztük meg, hogy nehézkesek, sokszorosan azok Taubnernéi (pl. empirismus: tapasztalódiság; formalismus: alakzat; materialismus : anyagiás). Nemcsak önkényesen alkotott s a többi bölcselőtől eltérő s igy nehezen érthető műszavai okoznak nehézséget, hanem fölötte bonyolult mondatszerkezetei is, s önkényes szókihagyásai, erőltetett rövidsége. Tárgyalása mélységre nem múlja fölül a többiét, pl. Fejérét; előadása pedig ugy szabatosság, mint világosság dolgában egyaránt valamennyié mögött marad. Az 1839. évf. I. füzete egy, németből fordított értekezést közöl a test és indulatok kölcsönös hatásáról. Nemcsak elég szabatos értekezés erről a tárgyról, hanem egyes nehezebb műszavát, nehézkesebb mondatfüzését leszámítva, elég világos, könnyed és folyékony stílusban fejtegeti a lélektani tényeket. —: Sasku Károly az 1838. évf. II. és IV. füzetében az igazról, szépről és jóról értekezik. Az értekezés sem valami mély, inkább köznapi példákon fordul meg a fejtegetés; előadása sem szabatos; bizonyos pongyolaság van benne; általában minden szépség hiján van; legfö érdeme, hogy elég érthető. Az 1840. évf. IX. füzetében Pap J. ref. tanár lélektani nézetek az akaró tehetség körében: a kívánság és akarat különbségét fejtegeti ; s nemcsak a tartalom alaposságával válik ki, hanem előadásával is; műszavai világosak, mondatfűzése biztos, szabatos; szinte kiválik a hasonló tárgyú értekezések közöl. Ugyancsak ilyen szép a X. füzetben O jegy alatt: Az ember tehetségeinek egymássali egybehasonlítása; az erkölcsi érzelmek és az ész tűlnyomósága. Fejtegetése könnyen folyik; élénk, szemléltető; előadása szabatos, világos, könnyen érthető. Ugyanezt mondhatni a XI. és XII. füzetben megjelent ismertetésről, illetve egy franczia régi mű