Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

126 is alacsony íokúak; általános eszmékig soha sem jutnak, nincs öntudatuk stb. A gyermekekről s gyönge tehetségüekről fölhozott példája sem sikerült, mert végre is az állati lélekből soha sem fejlődik emberi lélek: s az ő rendszere sem világosítja meg csak legkevésbbé is e homályos kérdést. Az érzés fejtegetése sok tekintetben eltér a természettani lélektan fejtegetésétől. Párhuzamba állítja az elemek, növények és állatok érzéseit, a minek egyáltalán semmi értelme sincs. Fejtegetése alapra megegyezik az előbbivel; példáiban bővebb, de azért sem nem jobb, sem nem világosabb. Egyik jegyzetében erősen elitéli azt, hogy a Mutatvány a tapasztalati lélektanból még érző és érzelmi tehetségről beszélt; tanítása e művében sem jobb, mert az érzéki tehetséget egyszerűen megtagadja, de meg nem bizonyítja. Az V. kötet 185 lapon: I. Az akarat, II. Az akarat hatalma, 111. A szabadság cz. fejezetekkel foglalkozik Az első fejezet fejtegetése csak bővebb a term. lélektanénál. — Egyik helyen élesen kikel az aszkéták túlságos önmegtagadása s a világ megvetése ellen. Mintha a száműzetés keserűségét mélyen érző lélek kifakadását hallanók benne; mintha irigyelné a világi élvezeteket, a melyekben neki most kevés része lehet. Pedig maga is a szerzetesi élet önmegtagadásai közben szerezte meg azt a nagy önállóságot, hogy száműzetésében a legnagyobb nélkülözések közt is senkire sem szorult s mikor viszonyai jobbra fordultak, akkor is önként lemondott a kínálkozó élvezetékről. Hogyan tudta volna ezt megtenni, ha nem készült volna rá elő a szerzetesi életben ? — Az utolsó szakasz elején is erősen alanyi érzelmeinek ad kifejezést, a mennyiben hevesen kel ki a szabadság zsarnokai ellen, s azután tér át tulajdonképi tárgyára : az akarat szabadságának tárgyalására. Mintha a szabadság valódi fogalmával nem volna tisztában! Erősen hangsúlyozza, hogy az ember nem szabad, mert soha ok nélkül nem cselekszik; mintha abban állana az akarat szabadsága, hogy az ember ok nélkül cselekszik. A következőkből látjuk, hogy erősen befolyásolták e felfogásában a statisztikai kimutatások, a melyek azt látszanak mutatni hogy egyes bűnök szigorú következetességgel szoktak bekövetkezni. Quetelet alapján szól az egyes bűnökről s a különféle állapotok szerint való arányokról s evvel a mű megszakad a már fönnebb említett okból. E munkához többé nem is tért vissza, mert egyéb elfoglaltsága teljesen más irányba terelte. Evvel záródik szorosan bölcseleti működése, bár a geologia és különösen a fajok kiválasztása czimü mű egyes részeiben szintén e gondolatkörbe terelte is vissza. Alapjában itt sincs önálló gondolata, csak a kivitel az övé; s egyes részeinek összefüzése mutat önálló tervezetalkotásra. A mi most már Rónay egész bölcseleti működését illeti, több tekintetben érdemes irodalmunk elismerésére. Iránya ép oly kevéssé volt önálló, mint elődeié és kortársaié, idegen, első sorban német forrásokra támaszkodott, de e forrásokból nagyon ügyesen és önálló felfogással tudta összeválogatni azt, a mi az igazságot legjobban megközelíti, s korához képest