Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

118 zás megelőzi, sőt épen ezen utóbbi idézi elő a tudatot, s így világos tudomásunk nem is lehet róla. (De ha nem is lehet róla tudomásunk, akkor a szerző is hogyan tud róla ?) Másodszor azt vethetné valaki ellen, hogy az egyes ingerlések miért nem hullámzanak keresztül a lélek minden műkörein ? A szerző azt válaszolja, hogy a kiegyenlítés kezdetben csak az egyes erőrendszerekben történik. E megoldásra azonban ismét azt az ellenvetést tehetné bárki, hogy teljesen légből kapott megoldás, sehol bizonyítékát nem látjuk. Ily erőltetetten és teljesen alaptalanul igyekszik kimagyarázni a képzeletet is az erőknek hullámzásával és csatlakozásával. „A képzeletről e helyt csak azt mondom, hogy nincs külön tehetség s úgy, miként eddigelé taníttatott, nem is létezik belvilágunkban. Nem képzelet, hanem erőhullámzás ébreszti fel képzeteinket." (109.) E magyarázat tulajdonkép elvágja, de nem oldja meg a kérdést, sőt még csak fel sem világosítja. A képzetről, az érzésről, az emlékezetről és képzeletről, nem különben a test és lélek kölcsönös hatásáról eddig adott s új rendszernek gondolt fizikai magyarázataival és elnevezéseivel, tulajdonkép csak más neveket akar a régi psychologiai elnevezések helyébe tenni; de az eddig-tárgyalt lelki működéseket nem csak hogy meg nem magyarázza, hanem még csak nem is sejteti, mert tisztán a fizikai működések műszavait, módjait alkalmazza a lélekre és működésére a nélkül, hogy meg is mutatná, hogy e működések csákugyan úgy történnek, mint ő önkényesen felveszi. Ezen alap lelkimüködések magyarázása után áttér a magasabb lelki működések magyarázására, első sorban a fogaloméra ... Az eddigi psychologia külön fogalomalkotó, itélő és következtető tehetséget vett föl, a melyek mind az értelemnek egyes ágai volnának ; az új psychologia ezeket mind a képzet külön fejleményi fokozatának tekinti; minden erőelem lehet fogalom vagy képzet, lehet Ítélet vagy következtetés; hogy azonban egyik vagy másik lesz-e belőle, az a társítástól és kiegyenlítéstől függ. A fogalom tehát ezen psychologia szerint nem más, mint hogy az egyes erők, műkörök, az érzéki világból a szellemibe iparkodnak emelkedni; a mit tehát eddig az értelemből és észből törekedtek kimagyarázni, azt tulajdonkép e lélekerők sajátos törekvéseinek kell tulajdonítanunk. Nem kell mondanunk, hogy ez ismét csak állítás, de nem bizonyítás. Nyilván látjuk ezt akkor, midőn azt akarja magyarázni, hogyan lesz a képzetből elvont fogalom, magyarázata visszatér a régi, de általa elvetett psychologia magyarázatára, csakhogy az övét saját rendszere kissé homályosabbá teszi. A fogalmak kezdetben csak bizonyos fajra vagy nemre nézve általánosak ; t. i. vannak közös tulajdonaik is. Ez utóbbiak ismételt elemhullámzás következtében elsajátíttatnak, s „így lesznek az előbbieknél tisztább, általánosabb fogalmak, a melyek a lehető legnagyobb kitisztulási fokon, mint eszmék merülnek föl lelkünkben." (115.) Ezt ugyan bajosan fogja megérteni valaki, mert a régibb sokkal egyszerűbb, természetesebb magyarázat volt § manapság is ez álja meg csak a helyét.