Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

V. Rónay bölcseleti működése 1850—54-ig: A lélektan természettani rendszere. Az élet története. Rónaynak mint bölcselőnek méltatása. — Rónaynak műszavai, nyelvi sajátosságai. bekövetkezett szabadságharcz megzavarta ugyan bölcseleti tanulmányaiban, de csak egyidöre. Midőn a szabadságharcz leveretése után kénytelen volt magát a lóréi pusztán megvonni, ismét elővette bölcseleti tanulmányait s az akadémia pályázatára hozzáfogott egy teljes lélektan kidolgozásához. Fönnebb említettük, hogy terve volt teljes lélektant kidolgozni, de még a régi alapon ; ujabb tanulmányai azonban más irányba terelték. Átlátta, hogy a tapasztalati lélektan sem maradhat meg pusztán egyéni empiria terén, szüksége van rá, hogy az ujabb kutatások módszere érvényesüljön benne is. így kerültek kezébe Beneke Frigyes müvei, első sorLehrbuch der Psyhologie als Naturenwissenschaft s egyik követőjeé, Dressleré. Hogy tájékozódhassunk Rónay ujabb irányú működésében, meg kell ismerkednünk Beneke bölcseleti felfogásával. Midőn Rónay bölcseleti vizsgálódásaiban mind önállóbb lett, midőn megismerte korának természettudományi irányát is, a lélektanban is azon bölcselökhöz kezdett hajlani, a kik ez iránynak voltak képviselői. így jutott el a túlságos ideális iránytól a reálisabbhoz, a mely irányban több német bölcselő is működött, köztök Beneke Frigyes és tanítványa Dressler. — Beneke több tekintetben eltért kora lélektani kutatóitól, s mondhatjuk teljesen önvágta csapáson járt a nélkül, hogy azt is mondhatnók, — hogy a bölcseletben valódi eredményeket ért el. Első s feltűnő eltérése az, hogy Herbarttal együtt ö is megtagadja az u. n. lelki tehetségeket. A korát megelőző s korabeli bölcselet is három lelki tehetséget vett föl, — Herbart s utána Beneke e tehetségeket merőben megtagadták a nélkül azonban, hogy álláspontjukat meg is tudták volna bizonyítani. Beneke mind végig hang-