Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1906

87 megindította a magyar népköltés gyűjteményét. A magyarosodás rohamosan terjedt; s maga Rónay is magyarul tanította az iskolában a bölcseletet, mielőtt a felsőbb hatóság arra az engedélyt megadta volna. — Győrött eddig német nyelven jelent meg a Vaterland, de a magyar érzelmű közönséget bántotta ez a lap; s ezért Kovács Pál dr. orvos és beszélyíró izgatására a lap tulajdonosa, Noisser Richárd engedett a kérésnek s lapját Kovács Pál szerkesztésében 1847. jan. 1-én Hazánk czim alatt indította meg. Megmaradt kereskedelmi lapnak, de tetemes hely jutott benne mindig a szépirodalmi résznek is. Mindjárt az első szám Petőfitől hozta a Csalogány és pacsirták czimü költeményét, Hazaárulók czimmel beszélyt Kovács Pál tollából ; majd színházi jelentést s különböző szellemes tollal irt hireket Győrből s a szomszédos városokból. Beszélyeket irtak az akkori irodalom legnevesebb emberei : Degré, Lauka, Boross, Kovács Pál, Vajkay, Vas Gereben; költeményeket: Petőfi S. (az első félévben 9 költeményt), Beöthy Zsigmond, Gyulai, Lauka, Lisznyai, Szelestey, Tompa. E lapot természetesen lelkesen karolta fel a győri benczés tanári kar is, s az első munkatársa, mindjárt a 4. számban, Rónay Jáczint volt. Mi lehetett volna a tárgya? Lélektannal foglalkozván, mi lehetett volna egyéb, mint a magyar nemzet jellemzése: Milyen a magyar? E czim alatt jelent meg 4., 5., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 22., 24., 25., 47—57. számokban a magyar nemzetnek igen szépen megirt jellemzése. (Részletesen 1. alább.) E találó gondolat önként ötlette a másikat eszébe, megirja a nevezetesebb európai nemzetek jellemrajzát is, s igy kerültek aztán össze e czikkek s megtöltöttek majdnem egy könyvet. — Folytatólag irta a Hazánk számára : Milyen a nő czimü lélektani tanulmányát, a II. félévben, a 79., 80., 81., 82., 83., 84. számokban, a melyekből aztán a jellemrajzok folytatásául került ki : a Nő és férfi czikk. Bezárja e kötetet az életkorok jellemzése. A mü külön kiadásban 1847-ben Győrött jelent meg Streibignél. Áttérünk most a Mutatvány a tapasztalati lélektanból czimü mü méltatására. Három lelki tehetséget különböztet meg: ismeret, érzemény és kívánat. Az ismeretben szenvedő fogékonyság, vagyis érzékiség és értelem van; vele jár az érzet, ezt érzemény követi; az érzeménnyel vele jár, hogy óhajtjuk vagy kerüljük az illető dolgot. E felosztás még Aristotelesnek a lélekről irt munkáján alapszik. (9.)

1 Mivel műve csak az érzelmekkel, indulatokkal és szenvedélyekkel foglalkozik, az érzemény meghatározására tér át. Szerinte az érzék és érzelem tehetségek; az érzékből fakad az érzet, az érzelemből az érzemény. A külvilág közvetetlenül érzékünkre, közvetve érzelmünkre hat. A külső tárgy az érzék utján érzetet, az érzelem utján különböző kellemes és kellemetlen érzeményeket ébresztenek. így a kelő nap képe érzékünkre hatván, benne ' A zárójelbe tett számok az illető mú lapszámait jelentik.