Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1905

30 nősen akkor, mikor a nagyapa eiővonatta a zöld csézát s kivitte rajta unokáját a határba, az aratókhoz, vagy kukoriczatörésre s a legkedvesebb mulatságra, a szüretre. Mindez nemcsak végtelen sok változatosságot hozott a kis János életébe, hanem egyúttal mély nyomokat is hagyott fogékony lelkében egyrészt a sok magyaros szokás, másrészt a magyar ajkú cselédek magyaros nyelvjárása. Később is sokat bolyongott a határban, s az egyes mocsaRónay szülőháza. ras helyek, az ezeket átszelő csatornák mint nagy folyók és tenger tűntek föl előtte. El-elbolygott, el-elmélázott az egyes természeti jelenségeken, különösen pedig a várnak, a belső városnak történeti emlékei, majd a távolban levő Csókavár a nagy multat varázsolták lelke elé. mert kétszer is említi Alajos testvérét, s mert már legalább 20 évesnek kellett lennie, mikor szülei meghaltak, tehát Rónay is jól ismerhette, habár 1831-től kezdve mint szerzetes nagyon ritkán, akkor is pár napra volt családja körében. Inkább tévedhetett az anyakönyvvezető plébános, esetleg elfeledte bejegyezni ; a mint tévedt abban is, hogy Rónay anyjának halálát sem jegyezte be. Ezért irja ugyancsak az anyakönyvi kivonat : Nem tudni mikor halt meg ; valószínűleg eltávozott Székesfehérvárról. Pedig kétséget kizáró tény, hogy Fehérvárott halt meg, ott is van eltemetve. Alajos testvére körülbelül 1820—23 között születhetett. Rónay J. a Sas-utczában született a mai Tóth Arthúr-féle házban. E ház akkoriban a Büttel-, magyarosan a Pitli-családé volt, a mely 1847-ig nagyfuvaros volt. A ház alsórésze istálló volt ; az emeleten lakott a tulajdonos és Leitzinger Domonkos szíjgyártó ; itt volt üzlete is, lakása is. Dr. Lauschmann Gyula, főorvos szives közlése. A ház fényképfelvételét Udvardy J. V. o. tanuló készítette.