Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

52 is fogott, de nem levén semmi rájuk bizonyítható vétség, fölmentette, sőt tovább is alkalmazta őket. A tanári karnak testületileg intézkedő és határozati hatásköre is volt. Ezt a tanácsülésen (consessus Academicus., literarius) gyakorolta. Összehívója és elnöke mindig a főigazgató, illetőleg az igazgató. Célja, hogy a főigazgató a tanári karral együtt intézkedjék és határozzon az intézet tanulmányi, rendtartási és fegyelmi ügyeiben. Itt olvasták fel az intézetet érintő kormányrendeleteket és másunnét érkezett átiratokat. A jegyzőkönyvet rendesen a tanári kar legifjabb tagja, vagy a főigazgatósági jegyző vezette. A jegyző és a főigazgató irták alá. Az ifjúságot érdeklő részét az igazgató az osztályokban felolvasta. A helytartó-tanácshoz a főigazgatóság utján jutott el, ahonnan átnézve visszaküldték. A tanácsülések megtartására idő nem volt kitűzve ; kívánatos volt, s a főigazgatók meg is tették, hogy a beérkezett hivatalos iratok száma és fontossága, valamint a felmerülő körülmények, jelesen a magaviseli állapotok szerint elég sürüen hivták össze.

1 A tanárok alap- és rangfokozati fizetésére vonatkozólag korszakunkban is érvényben volt a Mária Terézia királynőtől megállapított szabályzat. Uj intézkedés az, hogy a hitszónok-tanár is rendes tanár lévén, fizetése is akkora volt, mint a többi tanáré, azaz 500 frt, s nem is »honorárium«, hanem »salarium« címen kapta.

2 A francia háborúk által okozott drágaság általában, közelebbről pedig Győr elfoglalása és megsarcolása a franciák által, sanyarú anyagi helyzetbe sodorták a tanárokat is. E baj enyhítésére a kormán}

7 már 1808. október 11-én megengedte (22570. sz.), hogy azt az 5000 frtot, mely az egyházjogi és római magán jogi tanszék felállítására volt szánva, a tanárok fölsegélyezésére lehet fordítani olyképen, hogy minden egyes tanár szeptember 16-ikától számítva az összegből évi 100 frtot kapjon,

3 De ez nem sokat segített rajtuk. Feljajdulásuk az elviselhetetlen drágaság és az élelmi szerek hiánya miatt 1810. január havában hangzik el először. Akkora a drágaság — mondják — hogy 1000 frtnyi évi fizetésből sem lehetne tisztességesen megélni; hogy volna tehát az ő csekély fizetésük elég?! -— A főigazgató pártolólag szól mellettük s kéri fizetésük javítását*, hogy kétségbe ne essenek s állásukról le ne mondjanak.

4 G}

rőr város hatóságát is megkérte a főigazgató, hogy szüntesse meg azt az állapotot, mely szerint az akadémiai tanárok hust sem kapnak a mészárszékekben. A hatóság azt felelte vissza, a hiány marhahúsban a hosszas háborúk miatt nemcsak Győrött, hanem az egész országban és az osztrák örökös tartományokban is megvan s oly drága a hus, hogy meghaladja a lakosság fizetőképességét. Egyébként intézkedett már, hogy a mészárszékek a tanárokat is lássák el kellő mennyiségű marhahússal. Külömben a főigazgató kanonok 1 V. ö. Ratio 165. §. — 2 1806/7: 111. — 3 1808/9 : 8. — 4 1810: 33.-és 101.