Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

ellentétes oldalon gyűrüpánt, lába mellett két darab vaskarika egymás fölött ; lába előtt bögre körös és hullámos díszszel. A 135. sír tartalma: törött vaskarika, veder vasfogantyúja és vaspánt. A 136. sír már érdekes volt, ebben fordultak elő eddig legnagyobb fülönfüggőink. Ezek kissé lapított körös bronzhuzalból állanak tompa végekkel, alsó száruk végén még gyűrűpánt, átmérőjök 4 cm. Két gyűrűs vastagodás közé foglalt pálczikán lóg le a másfél cm.-nél hosszabb csüngő, melyen fölül bronztok, diszítve mindkét végén rovátkos karikákkal, a bronztok alatt kék üveggyöngy, hasonlóan rovátkos karikákkal ellátva s ezek alatt félgömbalakú bronzlemez foglal helyet ; ez utóbbi fölött szintén van rovátkos karika. Egyéb tárgyak : gömbölyű és tojásdad, sima és sárga anyaggal czik-czakosan sávozott vagy sárga alapszínben zöldesen foltozott opák üveggyöngyök ; akadt köztük borostyánkő-gyöngy is, egy darab, a többi izzéporrá vált s ilyen eddig Perjámosról, Szécsényből és Bezenyéről került germán mellékletekkel elő, nem valószinütlen, hogy sírmellékletünk is germán eredetű. Erre utal a zöldesen foltos üveggyöngy is, mely már ismeretes a római sírokból is, tehát olyan néptől ered, mely a rómaival régebben is közelebbi összeköttetésben állott. Ez pedig a germán volt s a borostyánkövet ősidőktől fogva bányászta s fényűzési czélokra fölhasználta. 139. sír földúlt, a sírban a három koponya a lábak előtt hevert. A mellékletekből találtam dinnyemagidomú zöld, barna és fekete opák üveggyöngyöket ; akadt köztük gyönyörű kék szinben ragyogó hengeres millefiori üveggyöngy és szép piros, átlátszó koczkaalakú, sarkain lecsiszolt gránátszem is ; mindkét utóbbi darab szintén germán eredetre mutat ; találtam aranyozott .törött fülönfüggőket körös bronzhuzalból, alsó száruk vége, ellentétes oldala, a csüngőn levő s ezüstlemezekből álló fémbogyónak fölső és alsó vége, jobbára rovátkás karikák közé foglalt fémgyöngyökkel diszítve ; a gyöngyök, kisebbek, kiterjednek a fölálló és lelógó csüngőket összekötő szár oldalára is. Egyszerű fülönfüggő is fordult elő körös bronzhuzalból, melynek szára végén s ellentétes oldalán gyűrűpánt van. 140. sír. Tartalma : két sima fülönfüggő bronzhuzalból ; négyszögkeretű vascsat ; formás vasnyelű kés, pengéje fahüvelyben ; tűzkő és ezüstszíjvég egyenes és aláhajló párkányos lemezből, egyenes oldalakkal és félkörös véggel, dísz nincs rajta ; tojásdadidomú fehér sima vagy gerezdelt opálizáló és barna üveggyöngyök, utóbbi sárga bütyökkel diszítve ; érdekes kulacs. Ezen kiválóan magyar ipari terméknek tartott edénynek népvándorláskori sírban való előfordulása általános föltűnést keltett s megérdemli, hogy vele részletesebben foglalkozzunk ; ez már a győri ősmagyar telepen is előfordult, mint azt legszebb ősmagyar keramikai tárgyunk bizonyítja. A kulacs anyaga elég finom iszapolt, szürkés, némely részen szürkésbarna agyagból áll, külseje szép simára simított, olyan, mintha korongon készült volna. Minta után készült munka. Alakja kordéd, mint a mai csutoráé ; lábacskái azonban nincsenek, azért fölállítani nem, csak fektetni lehet szélesebb oldalára ; ez utóbbi egyik felén majdnem egyenes, igen kis mértékben homorodik befelé, hogy a hordozó embernek hátára