Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

IO szállta meg szivét, és nehogy a gonoszban hentergő világ őt is elvégre tőrbe ejtse, jó eleve bucsut mondott a világnak és a lantos prófétával így szólott: Szivem megháborodott bennem, félelem, rettegés szállott meg engem, és mondám: ki ád nekem szárnyakat mint a galambnak, hogy röpüljek. íme elfutván eltávoztam a pusztába jutottam és megnyugodtam. (54. zs. 5. 7.) O 14 éves korában titkon elhagyta Rómát és az oda egy napi távolságban levő szirtüreges Sublaco rengetegébe menekült, hol Román remetével találkozott. Ez nem csak megerősítette őt szándékában, hogy magát szintén a remete életnek szentelje, hanem ebben még gyámolította is, a mennyiben neki naponkint egy adag kenyeret is juttatott, melyet zsinegen eresztett le hozzá, a mélyen fekvő üregbe. A világ romlottsága volt a külső alkalom mely Benedeknek lökést adott a világ kerülésére. Voltakép a galambszárnyak a szent sugallatok voltak, melyek őt a magányba vitték mint az Ur Ozeásról mondja. A pusztába vezetem őt és szivéhez szólok. (Ozeas. 2. 14.) így szokott Isten eljárni azokkal szemben, kiket magas hivatásra szánt. így vonultak a magányba Mózes, Illés, Ker. sz. János, sőt maga az Úrjézus, is mielőtt megváltói hivatását tüzetesen megkezdette. Ezt tette sz. Pál és a többi apostol is, kik a magányba vonulva, eltellettek Isten lelkével és igy alakították vele át a föld szinét. (Márk. 6 31.) E megújhodásra szorult sz. Benedek százada is. Ott a sublacoi magányban Isten volt maga nagy mestere Benedeknek, ki igazán méltó tanítványnak mutatta magát Urához. O ima, elmélkedés, vezeklés, önsanyargatás és fárasztó munkában oly sikeresen forgatta magát, hogy míg lelke egészen eltelett Isten szellemével, teste minden erényre edzett lett, ő lelkileg hős Niketássá és ügyességre ezermesterré képezte magát. Három év múlva nyájaikat legeltető pásztorok vetődtek e tájékra, kik őt messziről észrevették, de mivel állati bőrbe volt öltözködve, őt dúvadnak képzelték. Midőn azonban hozzá közeledtek és vele társalogni kezdettek, csakhamar meggyőződtek róla, hogy ő valódi, isteni, benső ember, kinek szivéből Krisztus jóillata ugy árad ki, mint a rózsából a jó szag; szavaira ők is magukba szálltak, sokban megjavultak és erényeinek a környéken hírnökeivé váltak. Nem sokára Benedek lett az egész vidéknek központjává. Sublaco környékén 12 kolostor emelkedett mindenik 12 szerzetessel. Ezek közös feje, fő elöljárója Benedek volt. Hírneve oly nagy volt, hogy még római patricziusok is elhozák hozzá legdrágább kincseiket, gyermekeiket mint pl. Mórt és Placzidust, kiket ő oly jelesen nevelt, hogy neveik most az egyház szentjei sorában tündöklenek. Sokat lehetne még szentünkről mondani, csakhogy mit használ a szentekről sokat tudni, ha nem kívánunk példájuk után indulni. De talán erre azt mondja valaki: csak nem akarja a szónok, hogy mi is szárnyakat öltsünk és a pusztába költözködjünk ? Azt hiszem, Isten ezt tőlünk nem kívánta, mert nincsen velünk oly rendkivüli szándéka, czélja. De azért