Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

II tőlünk is méltán elvárja, hogy szienai szent Katalinnal szivünkben állítsunk magunknak remetelakot, hol időnkint Istennel és üdvünket tárgyazó dolgokkal foglalkozzunk. Azonkívül okvetetlen akarja Isten azt is, hogy a rosszak társaságát szorgosan kerüljük, mert a ki a veszedelmet keresi, elvész benne. Szükséges még továbbá, hogy kövessük az ő nagy előszeretetét a tisztaság erénye iránt. Semmisem szép ugyanis, ha nem tiszta. A tisztaság erénye volt az ő szemében azon evangeliomi drága gyöngy, melyért ő mindent, rokont, vagyont, kilátást nagy tisztségekre, ismeretek-, összeköttetésekre elhagyott. Lelkét csak az gyönyörködtette, a mit a Szentlélek erre vonatkozólag mond: „Oh mily szép a tiszta nemzetség, halhatatlan Istennél és embereknél emlékezete" (Bölcs. 4, 1.). Evvel ugyebár egészen megegyezik, a mit a költőkirály is mond : »Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma is ledől és rabigába görbed.« Vagy a mit az irás más szavakkel bizonyít, mondván: »Az erény fölemeli, a bün nyomorulttá teszi a népeket« (Példab. 14, 34.). Azért a tisztasággal ellenkező vétket feslettségnek is nevezzük; minthogy a mi feslésnek indul, az hamar elpusztul. Vájjon joggal kérdezi-e a kedvelt honi költő: Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincsen virága? Virág vagy-e hazám ifjúsága ? A feleletet kiki adja maga meg reája. A liliom a legerősebb fegyver, mert még az eget is megvívja. írd azért zászlódra nemes ifjú, ird szived táblájára. Drága gyöngy a tiszta élet, Megszentel és égbe vezet. Egyebeket hallgatással mellőzve, csak azt akarom elmondani, hogy szent Bendek Kr. u. 528-ban az úgynevezett nápolyi királyságban fekvő Cassinohegyre ment. Ennek oldalán voltak a római Cassinum romjai, melyek között még füstölögtek a hamis istenek oltárai az áldozatoktól. Mivel pedig a világosság nem fér össze a sötétséggel, Benedek ezeket lerontá. Apolló bálványképeit szétzuzá és buzgó prédikálásával a népet az igaz hitre téríté. És ott nemcsak kápolnákat épített, Keresztelő szent János és szent Márton tiszteletére, de minden nehézség daczára szép monostort is, mely azóta világhírűvé is lett. Itt szerkesztette ő saját hosszas tapasztalása által kipróbált és bölcs mérséklettel párosult rendi szabályait, melyek a szerzetes életet nyugaton állandósították ; eddig 14 század viharát kiállották és millió és millió lelket vezettek tökéletes életre és mennyekbe. Miután a rendi szabályok az embert Isten parancsán kivül még az evangéliumi tanácsok követésére is hathatósan serkentik, rávezetik és kötelezik : ennélfogva ezek megfogadása és megtartása Isten előtt szerfelett kedves, a lélekre nézve pedig kiválóan üdvös. A ki ugyanis fogadalommal kötelezi le magát az Istennek, az szent