Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

414 Benedek-r. tag volt a szépírás tanára: Rummel Arnulf, s mind a négy osztály tanulta. 1864-ben Nyulasy Antal volt a tanár s csak a három első osztály volt rá kötelezve ; 1865-ben szintén ezt találjuk, de egyúttal egyes, úgy látszik, hanyagabb irásu tanulót is rákényszerítettek. 1868-ban már csak az I. és II. o. tanulják; ép úgy 1869-ben is, a mikor már aztán rendes tárgy lesz belőle s az osztályzatot is együtt sorolják fel a többi tárgybeli osztályzattal. Az ének és zene. Az énektanításra 1851-ben Preinreich József vállalkozott; úgy látszik azonban, hogy kezdetben teljesen sikertelenül, mert még 1853-ban is, mint láttuk, az énektanárnak egy hallgatója sem akadt ; elégségesnek tartották a gyakorlati éneklést, a templomi énekeket. Hasonlókép nem akadt tanítvány 1855 és 1856-ban sem. 1857-ben Nóvák Sándor, székesegyházi tenorista vállalkozott a tanításra, heti négy órában tanította a gyakorlati és elméleti éneket : hallgatója összesen 23 volt. A következő évben Köppl Ferencz volt az énektanár, 1859-ben pedig Wolf József, a ki Thiell kézikönyvét használta tanítása közben Egész 1863-ig 20—40 közt változott a tanítványok száma: legtöbb volt 1859-ben: 37. 1863-ban a tanári kar az igazgató indítványára azt határozta, hogy énekiskolát alapít s hetenkint egyszer, vasárnap órakor énekpróbát tartanak az egyházi ének gyakorlására. Az énektanár ezen évben Muzích Ferencz volt, a ki e tisztet több éven át viselte. A tanulók száma egyszerre 207-re szökkent föl s igy 1870-ig folytonosan ioo-on felül volt. Ezen évben pedig az ének rendes, kötelező tárgygyá lett. Az ifjúság köteles volt hetenkint 2 órát ének tanulására fordítani: az időt azonban a czélok és körülmények szerint különbözőképen használták fel. Rendesen az alsóbb osztályúakat szokták egy-egy órára az év elején összehivní, hogy az ének elemeibe bevezessék ; majd pedig az egyházi rendes énekeket gyakoroltatták. A fő volt azonban a műének művelése s ép azért csak azok vehettek benne részt, a kiknek zenei hallásuk volt. Ez órákon azután részben egyházi műénekeket tanultak, részben pedig világi énekeket; amazokkal az istenitisztelet fényét emelték, emezekkel pedig egyes alkalmi ünnepeken léptek fel. — 1870. óta Nemessovics Antal volt az ének vezetője; neki önként segédkeztek egyes tanárok, így több éven át Szabó Szilveszter. 1890-ben Nemessovics meghalt; utána három évig Kontor Elek vezette az énektanítást, lelkes odaadással támogatta Lászlófi Kamill. Kontort 1893-ban Staab Lénárt váltotta föl 1897-ig, a mikor az ének vezetését Köppl Ferencz vette át; őket is lelkesen támogatta Lászlófi Kamill, majd 1898-ban történt távozása után Kemény Kolumbán, 1899-ben pedig Teli Anasztáz tanár. Énekvezetőink nem csak gyakorlatilag képzett, ügyes tanárok voltak, hanem egyúttal zeneátirók, vagy épen zeneköltők is s úgy a templomi ének, mint a műének sokszor a legkényesebb igényeket is kielégíthette, a mint erről az intézet kiváló ünnepein a legelőbbkelő közönség is teljes elismeréssel nyilatkozott.