Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900
394 marad, ha a tanár teljes odaadással nem igyekszik a gyakorlatba vinni át, s e czélból más, tapasztaltabb tanároktól nem igyekszik elsajátítani a gyakorlatot, tanártársaival érintkezve pedig megállapítani a saját s rokon tárgyak kapcsolatát, eltérő vonásait, hogy aztán tárgyát annál biztosabban kezelhesse, felhasználva a rokon tárgyak nyújtotta segítségét is. Ebből most már három teendő következik egész világosan. Elősz a tanár irja le részletesen módszerét s terjessze elő a tanári értekezleteken is mások tájékoztatására, egyúttal pedig kölcsönös okulásra is; másodszor látogassa a rokon tárgyak tanárainak előadását ; harmadszor pedig az úgynevezett módszeres értekezletek tartandók, a melyeken a tanárok közösen állapítsák meg eljárásuk módját, az érintkező pentokat. Az Entwurf minden hónapban kivánt ily értekezleteket, a melyeken elsősorban a hivatalos iratokat, illetve a rávonatkozó értesítéseket közölték, azután az osztályok erkölcsi és tanulmányi eredményét állapították meg. A győri tanári kar szorgalmasan megtartotta ezen értekezleteket; a mely sok idejét, a jegyzőnek még tőbb fáradságát vette igénybe. De azt hiszem, nem tévedek, ha ezekre is azt az ítéletet mondom, mint a későbbi módszeres jelentésekre: nem vitték közelebb a tanárokat az Entwurftól óhajtott czéljukhoz. Néha két-három értekezletet tartottak egymásután, főleg mikor a félévi vagy évvégi vizsgálatokat készítették elő, vagy az évet fejezték be. Ily alkalmakkor az értekezlet főleg az egyes osztályok erkölcsi és tanulmányi eredményével foglalkozott. Az értekezleteket mindjárt az új korszak kezdetétői fogva pontosan megtartották. Hogy az Entwurf egyes fontosabb szakaszai folyton lelkök előtt legyenek, az üléseken egyes nevezetesebb szakaszokat felolvastak. S mindjárt 1851-ben b. Hauer külön elrendeli, hogy az értekezleteken terjeszkedjenek ki egyes tanulók tanulmányi és erkölcsi eredményeire, vegyék ezt föl a jegyzőkönyvbe is, melyet minden tanár köteles aláírni. Ép ezért a következő év márcziusában b. Hauer azon megjegyzéssel küldi vissza a jegyzőkönyvet, hogy a tanárok ítélete egyes tanulókról kimaradt. Az igazgató avval igazolja ezt, hogy a tanárok ezt az osztályfőnöki éitekezletükön úgyis megteszik; az értekezleti jegyzőkönyvbe azután csak az általános megjegyzés kerül. 1853. februárjában a felsőbb hatóság azon észrevételekkel küldi vissza, hogy az eredményt ne csak rövidesen említsék föl, hanem külön szakok szerint adják elő, a nehézségeket, felemlítve az orvosszereket is. S rá mindjárt márczius 25-én újra sürgeti a felsőbb hatóság, hogy a jegyzőkönyveket részletesebben szerkeszszék, kiemelvén a megrovások okait. Igy vezette a felsőbb hatóság nagyon helyesen a tanári kart arra, hogy az ifjúság lelki fejlődését, javát teljesen szivén viselje. Ha a tanári karok ez utasítás szerint jártak volna el mindig, akkor a tanításnak sokkal biztosabb eredménye lett volna. A tanítás sikerének biztosítására egyik ajánlott mód volt az is, hogy az igazgatókat arra buzdította, hogy látogatásuk alkalmával ne csak a
