Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

388 Vörösmartyig, s akkor a hátralevő rész elvégzésére a VIII. o.-ban elég lesz 2 óra. Minthogy a 6 osztályú gymnasiumban a görögöt még nem tanulják, ép azért a lyceum első évében az alaktanra 3—4 óra lesz fordítandó ; a VIII. osztályban elég lesz aztán 2 óra is (a tanári kar a saját, nyolcz osztályú lyceumát tartja szem előtt). A bölcseletre nézve az a javaslata, hogy csak a VII. osztályban tanítsák a propaedeutikát heti két órában. A lyceumra való átmenet tehát elő volt készítve; a tanterv sok izgatottság után megvitatva — teljes kivitelre azonban sohasem került; nag)tervezőjének, b. Eötvösnek halála útját vágta. Csak sajnálnunk lehet, hogy ez az iskolai és gyakorlati életbe mélyen belevágó terv legalább 10 évig nem volt gyakorlatban. Rosszabb semmi esetre sem lett volna, mint az, a melyet Pauler szentesített s a mely lényegében tulajdonkép a régi tantervre való visszatérés volt — csak a nemzeti szempont emelkedett ki valamelyest jobban egyes módosításaiban, Igy maradt Treíort alatt is egész 1879-ig, a mikor a tanterv alaposabb átdolgozása foglalkoztatta az illetékes köröket. A nemzeti nyelv és irodalom, a magyar föld ismerete, nemzetünk története mind jobban kidomborodtak a tervezetben, a mely mindjobban közeledett egy tökéletes, kerek egészhez. A hittannak megadták ismét a két órát, bár az állami felügyelet alól teljesen kivették. A latin nyelv megtartotta főszerepét a tantervben, mert tulajdonkép rajta is nyugszik az igazi humanistaképzés. A görög nyelv a hosszú ingadozások után kellő óraszámot kapott az V. osztálytól kezdve, hogy teljessé tegye a humanistaképzést. A német nyelv — nem ugyan ellenszenv nélkül, de kevesebb ellenmondással került a rendes tárgyak közé, hogy a modern műveltségnek egyik forrását nyissa meg. A természettudományok, a mathematika oly terjedelmet foglalnak el a gymnasiumban is, hogy szinte egyenrangú a reáliskoláéval, a mely szabadkézi rajzával múlja fölül a gymnasiumok geometriai rajzát; s épen ez a hibája mindkét intézetnek, mert nem önálló, képzelem- és értelemnevelő tárgy, hanem pusztán a geometria szolgálatában van. Igy volt ez a tanterv szentesítve 1883-ban ; de állhatatlan viszonyaink közt nem birta tovább hat évnél. A görögöt kezdték megbolygatni s a legkomolyabb, a modern képzés szolgálatában álló kiváló férfiak tiltakozása ellenére sem lehetett megakadályozni, hogy fakultatívvá ne tegyék, a mi jelen viszonyaink közt is eléggé leszállítja bármely tárgynak értékét is. Ma már a görögpótló legbuzgóbb hivei is tisztában vannak vele, hogy a változtatás nem sok haszonnal járt azokra, a kik nem a görögöt tanulták. A legújabb változás sem kedvezett a görögpótlónak, bár határozottan nem szakított is vele. Az 1883. tantervnek az az alaphibája, hogy német bölcselkedés alapján indulván a nevelőoktatás, illetve oktatás alapjául a történeti fejlődést veszi. Nem a gyermeki lélek fejlődéséhez alkalmazza az egyes tárgyakat, hanem megfordítva a tárgyakhoz, az emberi művelődés fejlődéséhez akarja