Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

369 zettségét mindenkire, habár inkább csak beszédben és gyakorlatilag tanították is, A vizsgálatokon magyar párbeszédek és verselések szerepeltek. Hetenkint két órát kellett a magyar nyelvre fordítani s a ki a tárgyból III. r. kapott, nem léphetett felsőbb osztályba. 1837-ben külön rendelet érkezett (18081, sz.), a mely szerint az Erdélyből magyarországi gymnasiumokba lépő tanulók, ha nem tudnak is magyarul, kötelesek tanulni a magyar nyelvet. 1840—41-ben az az örvendetes leirat érkezett meg, hogy a magyar nyelvet nem csak nyelvtanból köteles mindenki tanulni, hanem az egész gymnasiumi tanítás nyelve is magyar. (Prot.) A következő évben a H. T. 41453. sz. a kérdést intézett, hogy mielőtt a magyar nyelv lesz a tanítás nyelve, a könyvek is magyar nyelven volnának szerkesztendők ; kik volnának képesek magyar könyveket irni? 1842. október 15-én jött meg a királyi leirat, hogy az exhortatió és katechesis magyar nyelven legyen minél előbb. S utána a gymnasiumban rögtön meg is kezdték a magyar szentbeszédeket már 1842-ben. Ugyanakkor új felszólítás történt a magyar tankönyvek Írására. A régi szellem azonban még mindig kisértett : a főigazgató, illetve a felsőbb hatóság a szerintök rohamos behozataltól megijedt ; hogy tehát a magyar nyelv gyors terjedése ne legyen ártalmára a latinnak, elrendelte, hogy az iskolában csak latinul beszéljenek s tanuljanak be sok latin költeményt. 1845 ben a H. T. 2282. sz. a. elrendeli, hogy febr. elsejétől kezdve a jegyzőkönyvek is magyarul szerkesztendők, nemkülönben a levelezés is magyar nyelven történjék. Ugyanez évben már magyar nyelven adják ki a bizonyítványokat is. Magyar nyelven történik a tanári vizsgálat szóbeli része is, habár az írásbeli még mindig latin volt. Igy hódított tért lassan a magyar nyelv az iskolában és életben, de a szerencsés fellendülés csak pár évig tartott, mert az 50-es évek Bach-kormánya ismét nyelvünk ellen tört. Az erre való törekvést s a tanári kar küzdelmét alább fogjuk felemlíteni. * Áttérünk most e korszak tanterveinek tárgyalására. Egész 1807-ig a régi Ratio volt érvényben. 1807-ben azt a változtatást tették, hogy a hittanítás mélyebbítésére a grammatikai osztályokban megszüntették a természetrajz tanítását s helyette 2 órát fordítottak a hittan tanítására. Említettük, hogy a mult korszak épen a hittanítás és vallásos nevelés dolgában nagyon is rosszul állott, ezen akart az utasítás segíteni. Midőn 1805. jan. i-én Paintner átvette a főigazgatóságot Rausch Ferencztől, úgy látszik, mindjárt az elején látogatott az intézetbe, mert már 1805-ben 275. sz. a. közli kívánságait a tanári karral. A következő években minden egyes részt bővebben tárgyaljanak a hittanból, vagyis a felsőbb osztályokban ne csupán ismételjenek. A latin nyelv tanításában ragaszkodjanak a Ratio 141 —145. §§-hoz, A gyakorlatok tárgyát és idejét terjeszszék az igazgató elé. Ne emléztessenek annyit Írásból, az osztályozásban pedig szigorúbbak A győri kath főgimnázium története, in. r. 24