Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

3ï>8 korszak kezdedődött. Az előadásokat még a régi rendszer szerint kezdték rendes időben, de a tanári értekezleteknek nincs tárgya, igen sovány, rideg hangulatu ; azaz volna, de nem volt szabad mindent kifejezni. Junius közepén megjelent az uj főigazgató (Deáky Zsiga 1849. deczemberében vált meg állásától) Sterne Nándor, s a tanári karral ülést tartott az intézet állapotáról. Mivel az intézet akadémia mellett volt, a melynek bölcseleti fakultását tulajdonkép a rend látta el tanárokkal, az igazgató teljes erővel rajta volt, hogy a német rendszer szerint uj főgymnasium legyen a győri is. Mivel az akadémia megszűnt, helyiség is, tanárok is kellő számmal voltak s igy a főigazgató kimondotta, hogy 8 osztályú főgymnasiummá való alakítást fogja ajánlani. Ez átalakulást Simon Zsigmond igazgató, a ki már 1840. óta volt az intézetben, igy irja le az 1852. Értesítőben: »Az akadémia 1847/1848-ban, mint teljes működése utolsó évében, a jogtani két osztályban 121, a bölcseletében 180, összesen 290 tanulót számlált, a 6 osztályú gymnasium pedig 291 tanulót, mely szám az előző évekhez képest igen megfogyatkozottnak tekinthető. 1848/9-ben a fenforgó körülmények miatt az akadémia zárva maradt; 1849-ben a jogtani kart felsőbb parancs ideiglenesen megszüntette, tanárai másutt nyertek alkalmazást. 1850-ben a bölcseleti kar is bevégzé pályáját, beolvasztatván a gymnasiumba. S igy megszűnvén az akadémiai név, hamvaiból a 8 osztályú főgymnasium éledt föl, mely 1850/51-ben a történet érdemben dús tanára, Maár Bonifácz igazgatósága alatt kezdé meg pályáját 336 tanulóval.« A 8 osztály két ágra szakadt: 4 alsó és 4 felső osztályra, a melyek bizonyos tekintetben önálló egészet alkottak ugy, mint régente. E tagozatot-1869-ben báró Eötvös Jézsef akarta megbolygatni a 9 osztályú gymnasiummal, a mely azonban, mint alább tárgyaljuk, több okból nem valósult meg, s így a gymnasium most már 50 éven át — legalább az osztályok számára nézve — hála Istennek, állandóan egyforma volt. A tanítás nyelve még mindig a latin nyelv volt ugyan, de az 1790. felbuzdulásnak megvolt az az eredmonye, hogy a magyar nyelvre több súlyt fektettek s lassan még e korszak első felében teljesen tért hódítottA tanároknak folyton használniok kellett a magyar nyelvet magyarázat közben is. 1819. nov. 27. értekezleten (Prot. 41,) felemlítik, hogy ez évben Verseghy magyar grammatikájának I. részét fogják használni. A következő év okt. 7-én rendelet érkezett, a mely szerint a magyar nyelv Magyarországon köznyelvnek tekintendő s így 22240. sz. rendelettel az Epitome Institutionum Grammaticarum Linguae Hungaricae tankönyvül fogadtatik el, s minden osztálytanár előadhatja úgy, hogy 5 részre osztva a humanitás II. osztályában elvégzendő s az utolsó osztályban pedig ismétlendő ; s így aztán az akadémia és egyetem bölcseleti fakultásán megkezdhető a magyar stilus tanítása. A tanárok ezért azonban külön díjat nem követelhetnek ; de vizsgálatok alkalmával — a szerzetestanárok úgy, mint a világi tanárok is — lassankint kiterjesztik a tanulás kötele-