Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

342 tehát magát a fizetésre kötelezve ; különben az ügyet a H. T. elé terjeszti, vegye fontolóra az ügyet, ő aláveti magát határozatának. A H. T. azon kérdésére, hogyan került a gymnasium a rend nevére, nem tud válaszolni. Talán mikor uj számot adtak a háznak, akkor megkülönböztetésül a benczék házának vették s igy került aztán a nevökre, mintha sajátjuk volna. (Főapáti levéltár, 1857. III. c.). A H. T. erre 1857. november 7-én azt válaszolja, hogy a rend a visszaállító diploma értelmében köteles a kövezést megfizetni de miért, nem tudja megokolni. Mivel azonban a rend Győrnek hasznos szolgálatot tesz, irjon a főapát a megyének, hogy ez birja rá Győrt, hogy e tekintetből engedje el a kövezés diját. A főapát ugy látszik átirt, mert megvan 1858. jun. 23-áról a soproni főparancsnokság átirata, a mely szerint Győrváros a kérelmet nem teljesítendi (Főapáti levéltár, 1856—1858. IV. c.). Vonjuk le most már a tanulságokat. Mikor a rend a gymnasiumoknak tanárról való ellátását magára vállalta, a gymnasium öt osztályból állott, igen kevés követelmény nyel, Midőn 1806-ban az utolsó elemi osztályt a gymnasiumboz csatolták, mint láttuk, a rend nem volt köteles sem teremről, sem berendezésről, sem a tanár fizetéséről gondoskodni birtokaiból ; a fizetést egész a mai napig a város teljesíti, mint a mely köteles volt akkoriban az elemi iskolát fentartani. 1850-ben a 6 osztályú gymnasiumból 8 osztályú lett s az osztályrendszert s a szakrendszer váltotta fel ugy, hogy a tanári kar 6 tag helyett egyszerre 12 tagból állott, vagyis megkétszereződött; tetemesebb lett a tatarozás s az önként elvállalt belső felszerelés is.

1 A közben változó tervek ismét szaporították a tanárok számát; 1868-ban b. Eötvös a lyceumi rendszert tervezte, rendes tárgygyá tette a rajzot is, a tornát is, több helyiségre, több tanárra lett volna szükség, mert a szertárak is örvendetesen gyarapodván, az intézetben egyetlen fölösleges terem sem volt : a rend feje, Kruesz Krizosztom tehát két kérdés előtt állott : a tanárok számának szaporítása, az épület kibővítése. Kruesz számot vetett a rend anyagi viszonyaival — de egyúttal eredeti kötelességeivel is s igy a kormány képviselőjével, b. Eötvössel szemben határozottan állást foglalt saját jogainak védelmére. B. Eötvös ugyanis 1867. szept. ben több intézet igazgatóját hivta össze értekezletre, a többi közt a győrit is a nélkül, hogy ezt a rend Fejével előzetesen közölte volna. Ez értekezleten elhatározták, hogy a magyarországi kath. gymnasiumok reálgymnasiumokká lesznek, s ezeknek I. és V. osztályában a rajz és tornászat kötelező 1 Az 1850-ben végbement átalakulásokra nézve a rend és kormány közt csak szóbeli megegyezés történt. Ez alapon a győri főgymnasium nyolcz osztályúvá lett; a soproninak főgymnasiummá való alakítását a rend önként vállalta el azért, mert épen a kerületi főnökség székhelye volt ! A kormány hálásan ismerte el a rendnek áldozatra készségét. Pozsonyról a rend a tanitás nyelve miatt lemondott: Esztergomban, Komáromban, Pápán és Kőszegen csak algymn. fentartására köteleztetett a rend (Pannonhalmi levéltár adataiból Vojnics Döme alperjel.).