Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

343 lesz Kruesz ez ellen erélyes hangú levelet küldött b. Eötvösnek ; kifejti benne, hogy a miniszter intézkedésé mélyen belevág a rendi életbe s igy a dolog természeténél fogva a főapátot kellett volna először megkérni, hogy az igazgatókat értekeztetre akarja hivni ; mert az igazgató semmire sem vállalkozhatik a rendfő tudta nélkül. Hozzá teszi, hogy talán a főapátnak 25 éves tanári és igazgatói tapasztalata is megérdemelte volna, hogy megkérdezzék. »De van ez ügynek egy, harmadik, igen lényeges természetű oldala is és ez a pénzkérdés. A pénzerő, kegyelmes Uram, mathematikai szabályok alatt áll, s szárazan kijeleli a határkövet, melyen az »idáig és netovább« szavak irvák. Én nem kívánhatom ez alkalommal Exciádat újra a főapátság állapotrajzával gyötörni, de annyit fölemlíteni mégis kötelességemnek tartok, hogy tanintézeteink épületei sehol sincsenek oly karban, hogy az elrendelt rajz- és tornatermeket megadnák. Másodszor az uj építkezés kötelessége a tanulmányi alaphoz tartotik. Harmadszor, hogy egyik-másik épület tere még helyt sem enged a szükséges termeknek ; negyedszer, azt sem tudván, mit fog ezeken kivül az uj tanterv , követelni, rendszeresen és alaposan munkához sem foghatnánk.« Kruesz főapát levele határozott és nyilt tiltakozás a rendnek minden jogtalan megterhelése ellen, s ő egyáltalán sehol sem ment bele uj gymnasium építésébe vagy uj terhek elvállalásába. Legelhagyatottabb állapotban a soproni gymnasium volt; sürgették, hogy építtessen uj gymnasiumot. Kruesz minden támadást diadallal vert vissza ; a rend nem köteles, építtesse a tanulmányi alap. »A gyökeres átalakítás vagy újjáépítés nagy költségeit a rend főapátja nem áldozhatta, a kormány pedig, — a melynek a tanulmányi alap terhére ez kötelessége lett volna — az ismételt sürgetések daczára sokáig halogatta. A tarthatatlan állapot megszüntetését már az absolut kormány igérte, de . . . csak Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter ismételt látogatása után 1874/75-ben lett valósággá. Az építést — az állami mérnöki hivatal ellenőrzése mellett — 1874. évi márczius havában megkezdik. A tanítás nem szünetel; hat osztály a régi hátsó épületben marad, a VII. és VIII. o. Kruesz Krizosztom főapát ur költségén a Storno-féle ház bérelt helyiségeiben folytatja tanulmányait. A belső berendezés és fölszerelés költségeit (10000 frt) a rend főapátja viselte« (Soproni benczés főgymn. Értesítője, 1896. — 66, 67.11.). — A győri főgymnasium épülete nem kevésbbé volt szük az uj viszonyokhoz s sok terem belsőleg is elhanyagolt állapotban volt Krueszt ostromolták több oldalról, de hajthatatlan maradt, mindamellett, hogy egyes osztályok, különösen az I. o. túlságosan zsúfolt volt. Vaszary Kolos főapát előbbi állása iránt való előszeretetből belement a főgymnasium építésébe, a melyre természetesen kötelezhető ő sem lett volna ; igy aztán az épület, mint a rend tulajdona szerepel s mint a törzsvagyonnak egy része. A rendre ujabb teher hárult a párhuzamos osztályokkal is. Az 1883. törvény/