Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

339 dent kijavítottak, sőt ha a főapáttal a tetőt illetőleg beszélnének, akkor a gymnasium részét meg is javíttatná.« Az igazgató e szavai világosan mondják, hogy a főapát egyátalán nem tartotta kötelességének az épület tatarozását, s ha már tatarozásról volna szó, akkor is először meg kellene őt erre kérni s akkor is az épületnek ráeső részét javíttatná meg. Az intézet javításának, úgy látszik, nem is akadt gazdája sokáig. A katonaparancsnok okt. 9-én átirt a tanácshoz (551. sz. Prot.), hogy a kézműveseket küldjék el az akadémiába is, hogy a törött ablakokat javítsák ki. Okt. 11-én (Prot. 570.) a város átirt Péternek (Horváth Péter igazgató? ő csak 181 i-ben volt az igazgató!), hogy mivel a székház a francziák parancsára laktanyává és lakássokká volt átváltoztatva, ép azért, a mi csak javításra szorul, azt jókarba hozzák s e végből a munka vezetésével Rábolt István, kebelbeli tanácsost bizták meg. Ugy látszik, ez a munka az u. n. háboruokozta kiadások közé tartozott s a közpénztár fizette ; a gymnasiumot ellenben nem akarták megjavítani, mert nov. 30-án (Prot. 717.) jelezvén a tanács, hogy a béke helyreállításával az előadások megkezdődhetnek, az épületeket tehát rendbe kell hozni ; megkerestetik tehát a mgos főapát is, hogy a gymnasiumi épületet (aedificium gymnasiale) javíttassa ki, nehogy az épület elhanyagoltatván, az űgy felsőbb helyre kerüljön.« Láttuk fönnebb, hogy az igazgató a főigazgató kérdésére febr. 20-án azt válaszolta, hogy ha megkérné a főapátot, a javítást talán eszközöltetné ; most úgy látszik, kérésre, illetve figyelmeztetésre fogták a dolgot; megcsináltattae-e a főapát, arról nincs tudomásunk. 1809. decz. 2-án az igazgató (Prot. 420.) még mindig azt kénytelen jelenteni, hogy az intézetet még mindeddig nem javították ki. A franczia háború miatt való rongálások ügyében a főigazgató 1810. jan. 23-án 10. sz. a. átirt a városi tanácshoz, hogy az iskola helyreállítása alkalmával pótolja-e azon fizikai és matematikai eszközöket, a melyeket a francziák megrongáltak ? A város tanácsa még ugyanaz nap válaszolt, hogy az iskola helyreállítása a vegyesbizottság határozata szerint nem a várost, hanem a közöst terheli, mert a város maga is 20000 frtig károsult. Különben is a város nem oka most, hogy a francziák megrongálták a szereket és könyveket ; miért nem gondoskodott a főigazgató biztos helyre való szállításukról? A város tehát ismételve utasította vissza az épület tatarozását, habár arra már köteles lett volna legalább részben, mert az akadémia is benne volt, annak helyiségéről pedig ő vállalta magára a gondoskodást. Mutatják ezt a főigazgató, még Nóvák, még akkor főigazgató, és a város közt váltott levelek is. A főigazgató 1802. azt kéri a várostól, hogy az épületben szükséges a lépcsőket megváltoztatni, termeket átalakítani s a pedellus számára az udvaron készíttetni egy szobát, egy konyhát, nemkülönben az ifjúság számára egy szobát javítóhelyiségül (carcer). Az első emeleten pedig egy, a templom ablakához támaszkodó termet tartsanak fenn fizikai eszközök számára. (Prot, ordin. liberae regiae civitatis Jaur. 1802. 22*