Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

34 O 511. 11.) Erre a város (Prot. 1062.) azt válaszolja, hogy a kívánt átalakításokat elkészítteti, a munkához hozzá is fogat, sőt arra is hajlandó, hogy az egész épületet is megmeszelteti saját költségén, ha a szükség úgy kívánja. Ez átalakítások megtörténtek s a város már julius hó folyamán ki is fizette a költségeket (Prot. 1080.). Ugyancsak a háború évében szólította fel a főigazgató, illetve a H. T. okt. 24-én 19032. sz. a. a várost, hogy a mennyiben az iskolákat a katonaság foglalná el továbbra is, jeleljen ki a város alkalmas házakat az iskolák számára, s fizesse a költséget a város az iskolákból ráháramlandó haszon miatt ; megtette-e a város, nem tudjuk ; semmi nyoma sincs. Az előbbiekből csak azt láttuk, hogy az akadémia épületének tatarozásáról tárgyalnak. Az épület tatarozása azonban továbbra is csak vita tárgya volt. 1815-ben az igazgató panaszkodik, hogy az épület javítása miatt sok a kellemetlenség, mert nem tudják, mire kötelesek a benczék, mire köteles a fundus; ép azért azt kívánják, hogy a számlákat specificálják (Prot. 1. sz.). E szerint a rend önként vállalta volna magára az épületnek a gymnasium által elfoglalt részének kijavítását. Még négy évvel később érdekes vita volt az elemi osztály helyiségéről. A főigazgató jun. 16-án azt irja, hogy az elemi osztály helyiségéről a benczés rend gondoskodjék. A H. T. aug. 29-én 19,894. sz. a. azt irja, hogy erre a rend nem köteles ; a mint már ez ügyben 1806, 16350. sz. a. (Prot. 403.) egyszer irta, hogy az újonnan állítandó iskola az előbbi helyen lesz s a város tartozik fizetni a tanításért; de az igazgató felügyelete alá tartozik. A következő évekből kevés adatunk maradt e fontos kérdésre nézve ; ugy látszik, hogy a rend az önként vállalt kötelezettséget tovább is teljesítette: végezte az épület tatarozását. Ténylegessé a kérdés 1848 után, illetve 1850-ben vált, a mikor az akadémia megszűnt s a gymnasium 8 osztályú főgymnasium lett. Előbb már a háborús viszonyok miatt ismét sok baj volt az intézettel. 1848. jun. 17-én Deáky Zsigmond főigazgató átirt a városhoz a gymnasium helyreállítása ügyében, s a város meg is igérte. 1850-ben, szept. 14-én újra átirt ez ügyben, de a város avval ütötte el a dolgot, hogy a sok teher miatt erre nem vállalkozhatik. 1851-ben megkezdték ugyan az előadásokat, de az uralkodó tífusz miatt kénytelenek voltak abbanhagyni annyival is inkább, mert a székház legnagyobb része is kaszárnyának volt lefoglalva, a tanárok és tanítványok tehát épen a tífusz tövében laktak. A főigazgató átirt a városhoz, adjon egy házat, a melyben 8 terem van; a város azonban 1851. márczius 19-én (Prot. 680.) azt jelentette, hogy ily helyisége nincs ; mert minden szabad helyiségét a katonaság foglalta le, az igazgató tehát kénytelen volt az előadásokat megszüntetni (E tény, hogy nem az igazgató keresett iskolának alkalmas házat, világosan mutatja, hogy a rend nem tekintette magáénak a gymnnasium épületét.). B. Hauer kerületi főnök apr. 30-án jött Győrré, s maga lépett közbe, hogy a székházból elvigyék