Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

33* A másik kérdés volt most már a szükséges teremnek előállítása. Már csak elvileg is kimondhatnók előre, hogy annak felállítása nem a rendnek kötelessége, mert a rend a gymnasiumot csak tanító erőkkel látja el s a rendes 5 tanáron és igazgatón kivül az újonnan állított I. o. tanárát is külön fizették, természetesen nem lehetett a rendet arra kényszeríteni, hogy a szükséges termet a magáéból állíttassa föl. A H. T. ráirt a főapátra, illetve a főigazgatóra (1806. 12, 809. sz. a.), hogy legjobb volna a földszinten levő két humanitás osztály mellé az udvarra való belépés mellett építeni a szükséges termet s az építést végeztesse a főapát. A főapát aug. 31-én átir, hogy a gymnasium részére 6 terem engedtetett át, 3 az I., 3 a II. emeleten s igy ha valamely czélra uj termet szükséges állíttatni, arra a rend nem kötelezhető. Az eredetileg 6 gymnasiumi osztályból egyet sem lehet más czélra átengedni. A főapát beterjesztette egyúttal az épület berendezésének a rajzát is s ez alapon kérte a döntésre a H. Tanácsot A H. T. 17,324. sz. a. azt válaszolta már szemptember 9-én: A Győr városa készítette térképből, a melyre a főapát hivatkozik, világosan látható, hogy az I. emeleten 3, s a II. emeleten is 3 terem volt mindig, a gymnasium keletkezésétől kezdve az ő czéljaira szánva, s csak a szükségből történhetett, hogy az öt osztályra összevont gymnasiumnak egy fölös termét a visszaállított akadémia önkényesen lefoglalta. Igaz, hogy eddig a gymnasium nem használta ; most azonban az elemi osztálylyal megtoldatván a gramatikai osztályok, az eredetileg őt illető 6. osztályterem annál kevésbé tagadható meg tőle, minél világosabb az 1802. jan. 23-án 13493. sz. a. és aug. 10-én 17481. sz. a. kelt iratokból, hogy Győr városa maga tartozik gondoskodni az akadémiához szükséges termekről. E rendelkezések értelmében a győri tanácsnak véglegesen meghagyta, hogy átadván a gymnasiumhoz szükséges 6 termet a benczéknek, az akadémia czéljaira szükséges átalakításokat, a főigazgatóval egyetértve a saját költségén csináltassa meg. A H. T. döntése világos : a rend nem tartozik építeni, különben is fölösleges, mert a szükseges 6 terem úgyis megvan ; csak egy nem világos, hogy a városnak mi alapon engedi át mintegy az épületet, a mely tulajdonkép a tanulmányi alapé? A H. T. döntéséből tehát világos, hogy a gymnasiumot nem tekintette a rend tulajdonának, de nem is kötelezte bármiféle építkezésre sem ; kötelezte azonban, mint láttuk, a tatarozásra ; hogy ezt is alaptalanul, azt is láttuk. Nyilván mutatta ezt meg maga egy 1805-ben kiadott rendeletével (227. Prot, sz.), a mely szerint az épület czime: Aedificium Academicogymnasiale: »Akadémiai és gymnasiumi épület.« Világos, hogy ennek tatarozására nem lehetett a rendet kényszeríteni. Hogy a rend ezt nem is tekintette a magáénak, világosan látszik 1809-ben, mikor a főigazgatónak fölvetett különböző kérdéseire az igazgató megküldte válaszát ; a főigazgatónak fölvetett utolsó kérdése ez volt: »Az iskola állapota?« Erre a főgymn. igazgatója ezt válaszolja: »Ámult őszi szünet alkalmával min-