Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

337 ból, a szerzeteseknek pedig saját alapítványukból kell megszerezniük.« A H. T. e rendelkezése is világos, de erre is azt mondhatjuk, hogy az alapító-levélben ennek sincs semmi nyoma. A rend átvette a 10 gymnasiumot tisztán avval a kötelességgel, hogy tanításra alkalmas egyénekkel látja el. Nem tartozik tehát a rend az épületet sem tatarozni; nem tartozik belső felszerelésről sem gondoskodni. Az akkori zavaros viszonyok magyarázhatják csak meg azt, hogy a rend feje nem tudott minden kérdést alaposan elintézni. Világosan kitetszik ez Czinár Mór, főapáti titkár, majd könyv- és levéltáros egy megjegyzéséből. Rimely Mihály főapát ugyanis avval bizta meg, állapítsa meg oklevelek alapján, köteles-e a rend az épületeket föntartani? Czinár Mór, a ki győri főgymnasium átvételekor jelen volt, nem tudott találni egyetlen adatot sem. Határozottan kijelenté, hogy Nóvák Krizosztom sohasem ismerte el kötelességének az épületek fentartását, ezt mindig csak a rend nagylelkűségéül akarta tekintetni, mint a tanügynek hozott áldozatot. Az épület tatarozására is épen tőle maradt fel egy okirat : Kozics István főigazgatósági tollvivő elismervénye ioo frtról, a mely összeget Czinár Mór győri igazgató adott át, mint járadékot a rend részéről a közös épület külső és belső tatarozására (1826. jul. 23.). Térjünk át most először is a gymnasium fentartásának, illetve építésének kérdésére a következő években. Mikor a rend a gymnasiumot 1802-ben átvette, akkor csak öt osztályból állott, s erre öt terem volt az épületben lefoglalva, a többi termet az 1802-ben Pécsről áthelyezett akadémia foglalta le. Midőn az új Ratio megjelent, ennek tanterve szerint a III. elemi osztály a gymnasiumhoz csatoltatott s lett belőle az I. gramatikai osztály ; s igy az algymnasium 4, a főgymnastum 2, összesen 6 osztályból állott; s előállott már most az a kérdés, hogy ki tartozik a 6. tanteremről gondoskodni? ki tartozik a tanárt fizetni? Ez utóbbi kérdés elég világos volt s még akkor megoldásra talált. Az elemi osztályok tanítóit a város fizette, ő fogja fizetni tehát most is, habár a gymnasiumhoz lesz is csatolva. A város még egyszer kifogást emelt ugyan ez ellen 1806 okt. 6-án (Prot. 1549.), szerinte a harmadik osztály dotácziója nem a városé, minthogy az iskola eredetileg a fundus religionist illette ; mióta pedig a benczék vették át az intézetet, őket illeti a teher. Erre úgy látszik a H. T., illetve a főigazgató hivatkozott a H. T. döntésére, a mely szerint a benczések s általában a tanítórendek az egész országban nem kötelesek erre. A város ez ellen nem is tett több kifogást; az I. gramatikai osztálynak benczés tanárát ő fizette s 1807. junius 12-én (Prot. 905.) utalványozta ki a tanács először a neki járó 258 frt dijat. Mivel azonban a III. o. dotaticiója Hölzer Mihály elemi isk. igazgató 1806 okt. 9-én történt beterjesztése szerint (Prot. 424.) a 250 frton kivül még 4 öl fa és szabad lakás, az I. gr. o. tanárának dija 289 frtban állapíttatik meg, s igy fizeti is a rendnek mind e mai napig a város. A győri kath. főgimnázium története, in. r. 22