Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

515 az a czél, hogy a görög fordításban való jártasságról szerezzen meggyőződést a bizottság, — akkor a latin kérdezésbe alkalmasan lehetne és kellene beleolvasztani a görög irodalomban való jártasságról való meggyőződés végett szép, általános érdekű kérdéseket, a melyek a latin és görög műveltség kapcsolatát s ennek az újabb irodalomban való hatását mutatnák ki. A világtörténet már helyesen van beleolvasztva a magyar történetbe ; egyes része pedig a latin körébe. Igy kellene beleolvasztani a mathemetikát is a physikába. A mathematikai kérdezés még mindig apró részletezéssel fárasztja a jeleltet és bizottságot egyaránt. Igy lenne aztán az érettséginek három törzstárgya, a mely felé a 8 évi munkának irányulnia kellene: magyar irodalom és történet, a latin és görög irodalom, a fizika és mathematika. Áttérünk most már annak a tárgyalására, hogyan tartották meg a lefolyt 50 év alatt az érettségi vizsgálatokat Mint láttuk, az első érettségi vizsgálat Sopronban volt 1851. szept. 15—24-ig; a főgymnasiumból Maár Bonifácz igazgató és Simon Zsigmond hittanár vettek részt mint bizottsági tagok. A tanári kar már az első évben is kérte a ker. felügyelőt, hogy Győrött is legyen érettségi; az igazgató 1852. febr 20-án újra e kéréssel fordult a ker. felügyelőhöz, s lett is eredménye, mert 1852-ben már Győrött is volt érettségi és pedig szept 15—23-ig. Minthogy a ker. felügyelő másutt volt elfoglalva, a bizottság elnökévé a magyar kormány Maár Bonifáczot nevezte ki. Ide jöttek vizsgálatra a pápai ev. réf., a soproni evang. és a pozsonyi evang. gymnasiumokból is. Az írásbeli szept. 15-én volt, utána mindjárt szóbeli. A másvallásuakat a hittanból saját felekezetökbeli papok vizsgálták ; ha helyben nem volt az illető felekezetnek papja, akkor a bizottság a lelkésztől kiállított bizonyítvány jegyét fogadta el érvényesnek. Igy rendelkezett báró Hauer 1851. nov. 26-án. Megtette a kormány még azt a kedvezményt is, hogy a két ker. felekezet növedékeit nemcsak a hittanból, hanem történelemből is saját felekezetökből kormányilag kinevezett tanárok vizsgálták. Igy 1852. julius 26. rendeletével báró Hauer felügyelő a győri érettségi vizsgálatra a pápai kollégiumból Heiszler Józsefet és Bocsor Istvánt nevezte ki bizottsági tagokul a vallástanra és történetre. 1863-ban 1364. szám alatt rendeli a Helytartó Tanács, hogy a másvallásu lelkészek szigorúan megvizsgálják növendékeiket, jegyet adnak vallástanukból, de a bizottságnak nem tagjai. Az érettségi idejére nézve eleinte folyton ingadoztak. A győri tanári kar például 1852-ben azt kérte, hogy legczélszerübb volna a szóbelit az év végén tartani. Másutt, úgy látszik, az Írásbeli és szóbeli között bizonyos időközt hagytak előkészületre. Ép ezért 1853. jul. 28-án Privitzer a felsőbb hatóság nevében leiratot küldött az igazgatókhoz avval a figyelmeztetéssel, hogy az érettséginek a czélját helytelenül fogják föl, mert az írásbeli és szóbeli közt több napot engednek ; holott a szóbeli résznek azonnal követnie kellene az Írásbelit, mert az érettségi nem az emlékeze33*