Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.467 íelsőbb hatóság rendelkezett. Most e viszonyban lényeges változás állott be, mert a pannonhalmi szent Benedek-rend tagjai fegyelem tekintetében teljesen a főapátnak voltak alárendelve. Mindjárt az átvételkor fölmerült tehát az a kérdés, mily álláspontja lesz a főigazgatónak a rend gymnasiumával, illetve tanári karával szemben ? A visszaállító-levél értelmében a főapát nevezi ki az igazgatót és tanárokat a saját belátása szerint s a főigazgatóknak csak az a joguk van, hogy megfigyeljék, hogy mennyiben felel meg az intézett, illetve tanárai az előirt tantervnek ? A megkülönböztetés elég határozott ugyan, de akkor, körvonalai nem lévén pontosan körülírva, nagyon sok félreértésre adtak okot. Paintner elődjének, Rauschnak sem volt a dologról tiszta képe, s a H. T.-hoz fordult felvilágosításokért; a H. T. azt válaszolta, hogy a meghatározás elég világos, ragaszkodjék ahhoz. A főigazgató azonban beljebb akart volna nyúlni a rendi ügyek vezetésébe. Követelte tehát, hogy ők is tartoznak hivatali esküt tenni. 1808. nov. 22-én az igazgató azt válaszolja a főigazgatónak, hogy a főapát nem akar hallani az esküről semmit, mert hisz a rend tagjai esküjük utján neki vannak teljesen engedelmességre lekötelezve, — s különben is tudják kötelességöket s lelkiismeretök szerint igyekeznek őket teljesíteni. E figyelmeztetés meglepő azért, mert az igazgató már 1802-ben küldött be az esküről reversálisokat. Ugy látszik azonban később, a főapáttal egyetértve, sőt talán tőle buzdítva is, megtagadták ezt az esküt, mert azzal nemcsak Győrött, hanem Pápán is találkozunk. (L, a pápai gymnasium történetét 14—18. 1.) Az ügy a király elé került, a ki aztán 1810. évi február hó 27 én 2894. szám alatt ugy döntött, hogy minden szerzetes, tehát a benczések is kötelesek letenni az esküt. Az eskü letétele által — jelentsék ki az ő nevében — a visszaállító oklevél kérdéses pontja semmit se változik, s ők sem lesznek elvonva közvetetlen elöljáróik befolyása alól. Nincs rá tehát szűkség, hogy a visszaállítólevél valamiféle záradékkal láttassék el. — Erre, úgy látszik, a főapát is megadta magát, minthogy a rendi, illetve a főapáti jogokat a királyi szó is biztosította, s nem állta útját többé, hogy a rendtagok esküt tegyenek. Az igazgató már május 17-én az ő és 6 tanár részéről, tehát összesen 7 reversalist küldött be. Az eskü letétele továbbra is megmaradt; felújította ezt a Bach-kormány is ; gyakorolta még a magyar miuiszter is, mert még 1869-ben Vaszary igazgató is letette az esküt. Ekkor azonban megszűnt a dolog, mint teljesen szükségtelen, minthogy a rend, mint magyar rend a visszaállító-levél értelmében nem is működhetik másképen, mint a haza javára és érdekében a közoktatás terén. Az eskü tehát puszta alakiság volt egy oly rend részéről, a mely kötelességére királyi szóval van kötelezve. — A H. T. különben már 1803-ban meghatározta, hogy a tanárokról mily informácziókat küldjön a főigazgató; ebben világosan benne van, mit jelent a moderata inspectio. »Quod attinet ad informationem Jaurinensis Gymnasii, hanc Dmus Superior Director regius de locali 30*