Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

459 nyesítse. Mikor 1863-ban Rimely Mihály főapát kezdeményezésére Pannonhalmán tanácskozást tartottak a tanügyi viszonyokról, Győrből az igazgató és 6 tanár vett részt a tanácskozásban. Hasonlókép adott testületileg véleményt 1869-ben a lyceum tervezetére nézve Kruesz Krizosztom főapát felszólítására, a kinek szándéka volt egy, a benczés tanító szellemet kifejező teljes tervezetet készíteni. Ez az első megnyilatkozása a benczés szellemnek, a mint a század folyamán kialakult. Ugyanez alkalommal a győri igazgatót is meghívták a Budán tartott tanácskozásra. Azóta a káptalanokon az a szellem mindig megnyilatkozott s mind határozottabb alakot öltött. 1895-ben Fehér Ipoly pannonhalmi főapát felhívására igazgatói értekezlet volt Pannonhalmán, a hol az igazgató és Kisfaludi Tóbiás tanár vettek részt. Az értekezlet czélja volt, hogy a rend összes intézetei egyöntetüleg járjanak el a tanításban, módszerben, könyvekben, s a valláserkölcsi nevelésben. Ennek mintegy kiegészítője volt az 1896-ban és 1898-ban Győrött tartott értekezlet, a melyen a rend magyar nyelvi szaktanárai vettek részt, hogy az irodalomi és művészi oktatás kérdésében egységes elveket állapítsanak meg. E helyütt érintjük meg azt a szoros kapcsolatot, a mely a rend feje és a gymnasiumok, főleg a győri főgymn. igazgatója és tanári kara közt mindig megvolt; különösen Rimely és Kruesz alatt. Rimely 1852. január 17-én megkívánja az igazgatótól, hogy a tanárokról s előadott tárgyaikról neki külön jelentést tegyen. Midőn a zsidó hitoktató ügyében nézeteltérések voltak, ez ügygyei a főapát is külön foglalkozott. Különösen össze kellett tartania a rend tagjainak és a főapátnak az 50-es évek nehéz viszonyai között. A felsőbb hatalom kényszerítése folytán a főapátnak meggyőződése ellenére is sürgetnie kellett, hogy az új tantervet, annak minden követelményét lehetőleg igyekezzenek keresztülvinni ; a tanári kar megértette főapátját; válaszában kifejezte, hogy lehetőleg mindent elkövet a német nyelvbeli ismeretek gyarapítására, de bizony ezen a magyar helyen semmire sem tud menni. — Az igazgató és tanári kar tanácsát többször kikéri; 1861-ben pedig jóindulata jeléül a tanároknak és tanítványoknak több könyvet s más emléktárgyat küldött jutalmul. — Kruesz Krizosztom buzdítására a pannonhalmi lyceum igazgatója irodalmi munkásságra serkenti rendtársait, első sorban Dupanloup neveléstani munkájának lefordítására. A győri igazgató komolyan munkához is fogott, mert 1868-ban a komáromi igazgatóval levelez s közli vele az elméleti s helyesírási szabályokat, a melyeket a fordításban követnek. — E mellett is Pannonhalma és Győr között szoros viszony volt és van a növendékek révén is. — A század közepéig a rendi növendékek Győrött végezték a bölcseleti folyamot; 1851. óta az érettségi vizsgálatot ; ujabban pedig 1885. óta a VII. és VIII. o. magánvizsgálatait is. A két tanári kar tehát a legszívesebb viszonyban van; kölcsönösen hospitáltak is évenkint több izbenTérjünk most át a részletekre. Az igazgatónak kötelessége, hogy a 1