Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.460 maga tárgyaiban birt alapos ismeretei mellett eléggé jártas legyen a többi tárgyban is, mindenekelőtt ismerje a módszeres eljárásokat, hogy a nehézségeken segíthessen ; ez kétségtelenül legnehezebb feladata neki. Erkölcsi elvekre nézve ugyanis könnyebb megegyezésre jutni, mint módszerre, mert tudományára mindenki féltékeny, s mindenki meg van győződve, hogy az ő módszere, ha nem is a legjobb, de legalább is oly jó mint a másé. Az ötvenes évektől kezdve, mint láttuk, minden havi értekezleten tüzetesebben kellett megbeszélni az egyes tárgyak előadását is ; ez azonban, ugy hisszük a későbbi eljárás alapján, inkább csak kész előterjesztés volt, a melyet aztán a jegyzőkönyvek szinte tipikusan utána irtak. Az igazgató már az előző korszakban, most is, többször látogatott, de arról már semmi hagyományunk sincs, mit közölt tapasztalataiból tanártársaival. A dolgozatból egyes értekezleten mutattak be a tanárok egy párat, de hogy az igazgató tett-e rájuk észrevételt, arról ismét nincs tudomásunk. Ujabban a dolgozatokat minden harmadban át kell néznie. A hospitáláson kivül ez a legfontosabb igazgatói kötelesség, mert ez uton pillanthat bele a tanítás menetébe, a tanár módszerébe, a tanítvány előhaladásába. A sok bürokratikus munka helyett tanácsosabb volna, ha az igazgató minden osztály magyar dolgozatát egyszer kijavítaná, mert ez helyezné egyszerre az intézet fölé, a honnan mély belepillantást vethet minden előhaladásba. Az igazgató hivja össze az értekezleteket, ő jeleli meg a tárgyakat, ő vezeti a tárgyalást, a terjeszti be a jegyzőkönyveket, s ő felelős ezen, valamint minden hivatalos iratért is, mert ő közvetítő az intézet, a felsőbb hatóság s a szülők között. Az igazgatói iroda tehát az igazgatónak igazi otthona. A győri főgymnasiumi igazgatói iroda sok viszontagságon ment keresztül. Minthogy az előző korszakokban az igazgató oly szoros viszonyban volt az akadémiával, az elemi oktatásnak pedig az élén állt; 47-ben pedig élére került a tanítóképzőnek is, s pár éven át vezette is ügyeit, igy aztán természetesen gyűlt össze mindenféle intézetnek irata az igazgatói irodában, s midőn az egyes intézetek külön váltak, akkor aztán külön kellett volna választani az igazgatói irodát is : a mi azonban nem történt meg. Ép azért azt látjuk, hogy mindjárt 1850. szeptember 3-án báró Hauer miniszteri biztos sürgeti az igazgatót, hogy hozza rendbe az irodát. Az igazgató erre jelenti, hogy Kolbe főigazgatói íródeákkal rendbe hozatta az irodát. Az ifjúságra vonatkozó adatokat két szekrénybe zárva az akadémiába vitette át. Rá október 20-án feloszlatták az igazgatói irodát, minthogy ettől fogva a főigazgatók tulajdonkép csak iskolai tanácsosok voltak, s igy az igazgatók közvetetlenül a felsőbb tanügyi hatósággal érintkeztek Báró Hauer ekkor ugy intézkedett, hogy a régi főigazgatói iroda bútorai a könyvtárban, részben pedig a múzeumban helyezendők el ; az órát adják el, az árát pedig adják át az adóhivatalnak. Az igazgató báró Hauer meghagyása szerint járt el.